Borovszky Samu: Szendrő vára (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 20., Rudabánya, 2000)
jebb csak néhány évtizedig állhatott fenn. 1773-ban ugyanis egy szakszerű leírás, mely Borsod vármegye gyógyvizeivel foglalkozik, már csak Tomjairól tud s ekkor a lakosok a forrás vizét már pusztán kenderáztatásra és ruhamosásra használták. 1 ) Gr. G vadán yi Sándor, miután katonáit másként nem tudta élelmezni, a vármegyével megértetni törekedett, hogy az őrség tulaj donkép a vármegye biztonságáért van ide helyezve s ennélfogva ellátása tisztán a megye feladata. Nem is kérdezte, tetszik-e neki vagy nem, egyszerűen megparancsolta, hogy mennyi élelmi szerre van szüksége katonáinak s ezt a vármegye tartozott havonként beszállítani. íme a kiszabott mennyiség : 20 köböl zab, elegendő szekér széna, 150 font hús (ezt csakhamar fölemelte 25 fonttal), két hónapra 3 malacz, 20 itcze vaj, 3 hordó bor, lencse, borsó, köles minden hónapra két kassai mérő, tyúk havonként 12 (fölemelte 12-vel), lúd 2, 4 kacsa, 100 gyertya, egy hordócska eczet, 150 tojás, 2 juh, hal tetszés szerint, tiszta liszt egy köböl, 3 köböl gabona (vagy e két utóbbi helyett 4 köböl gabona), 1 kősó és dió tetszés szerint. 2 ) S ez nem volt elég ; a vármegyének kellett a palánkok építéséhez szükséges gerendákat is előállítani. 3 ) Gr. Nigrelli tábornok, kassai főparancsnok is ráírt a vármegyére, hogy Eger várához 13 kocsit, Szendrő falainak kijavításához pedig 600 pallizádot és egy hétre száz munkást adjon. A vármegye Szkárosi Nagy Ferencz követe útján kérelmezte, ne szakítsa az ingyenmunkát kétfelé, mert egyik feladatnak is alig tud megfelelni ; annál is kevésbbé, mert a várparancsnokok kényök-kedvök szerint hajtják a lakosságot. 4 ) Gvadányi kérlelhetetlenül zsarnokoskodott s azzal, a ki nem engedelmeskedett, rövid úton bánt el. így pl. Mészáros Mihály szendrei nemest megbotoztatta s hiába keresett ez aztán elégtételt, a vármegye nem segíthetett rajta. 5 ) Gróf Csáky István országbíró Szendrő kies vidékét igen megszerette s elhatározta, hogy a város emelkedettebb helyén kastélyt épít. Már 1694-ben hozzá fogtak az építéshez s megint Akad. Ü. Földleir. 4r. 7. 2 ) Jk. Xn. 14. 3) üo. 129. *) üo. 114. 5) Borsod vm. lt. III. 2. 171.
