Szemán Attila: Hagyományos nyíltlángú bányamécsesek Magyarországon (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 19., Rudabánya, 1999)

dönthető el, hogy csuklósan vagy mereven kapcsolódik a horog a „kanál nyeléhezazaz a kengyelhez. Abból, hogy ebben a helyzetben tartható, a mereven rögzített megoldásra következtethetünk (6. kép). Agricola metszetein az eddig tárgyalt mécsestípusok mind előfordulnak, a legáltalánosabb mégis hátra van még (7. kép).

9 Ez fémből készült lámpa, mely nem kevesebb, mint nyolc ábrázolásban jelenik meg. Nyitott fém csészéből és egy vagy két tagból kialakított függesztő elemből all Ám nem a megszokott „Froschlampe" típusát mutatja. A mécstálka nem hátul kiszélesedő formájú, hanem éppen hogy kereknek látszik. A kengyel pedig nem hajlik előre a súlypont felé. hanem egyenesen áll. A kanóc minden ábrázoláson a kanóctartó csőrben látható, s a csésze hátsó peremén egy láncszemszerű fül van. s ehhez kapcsolódnak csuklósan a függesztő elemek. Ez a tény, valamint a kengyel egyenes, hajlítás nélküli formája viszont elgondolkoztató gyakorlati problémákat is felvet. Ez a lámpa ugyanis az ábrázolt módon nem használható! A csuklós kapcsolódás miatt ugyanis okvetlenül ki kellene borulnia a tálkának, s ha lent nem is lenne csukló, akkor az. egyenes kengyel miatt a fenti csuklónál kellene kiborulnia. A csuklós illesztéseket azonban nem következetlenségből mutatta be a művész, hanem éppenséggel tudatosan. A fejre, azaz. csuklyára helyezett lámpák függesztöi ugyanis le-