Agricola Georgius: Bermannus, avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról (Basel 1530) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 8. Miskolc – Rudabánya, 1994)

Ajánlások

ez igy történt, nekünk ezután - úgy vélem - még inkÁbb vigyáznunk kett, nehogy AZ utókor ugyAfiAZZAÍ A bűnnel vábo/jon bennünket. Amelyet mi hányunk Am A embereknek A szemére. Nem hiÁnyoztAk és nem is hiÁnyoznAk százAbunkbAn A tehetségek, sem pebig e tehetségeknek AZ igen gAAzbAg gyümölcsei. Többnyire AzonbAn AZ szokott történni, hogy A tAnult emberek nem teszik közzé tehetségűk bízonyÁsgAÍt. részint AmA szemérem következtében. Amely A IcgnAgyobb mértékben benne szokott lenni A tisztességes lelkekben, részint pebig félelemből, mivel világosAn megértik, hogy mekkorA veszebclcmmel jÁr AZ, IIA VA/AIÍÍ AZ egész fölbkerelíség ítéletét kihív/A mAgA ellen. Ezt pebig - Álcár A szemérem, AkÁr A félelem legyen AZ OIÍA - mivel tisztességből ercb. úgy gonbolom, hogy közülünk bárkinek VAlAmilyen móbon el kell viselni tőlük, s meg is kell előzni, h A e munkák közül VAIAmelyik. Amelyikkel segíteni lehet A kőztubományo/<At, véletlenségből elénk kerülne: nehogy oly An színben tűnjünk fel, hogy éppen AH nyír A nem töreliszünk AZ ilyen férfÍAk megbecsülésére. Amennyire gyűlöljük AZ emberi nem számárA ItAsznos bolgoliAt és A részrehAjlás nélkül VAÍÓ OIVASÓIÍ eléggé jól tubják. hogy cz nem is igAZ. Így tehát Amibon Oeorgius Agricolát. AZ orvost, ezt AZ egyéb műveltségén túl A két nyelvet is nAgyon jól ismerő férfiút bArát-