Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

Az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület alapszabályairól 1885 (Borbély Lajos cikke, P.A. válasza)

ezé ibn Tett központi osztály a bányászat és kohászat ; valódi érdekeit, — mert ez utóbbinak érdekeit & háuya-kohó és gyártelepek tulajdonosai képviselik; ezeknek anyagi érdekei azonosak a bányászat kohászat általános anyag; érdekeivel, és ezeknek a fel fogasa arról mi van hasznukra, javukra, mi van \ kárukra, inóvécre kizárólag mérvadó, nem pedig 1 egy oly testület felfogása a mely testület alakftá- • sában elenyésző csekély részök van a tuiajdonképeni • közgazdasági tényezőknek. Ne teremtsünk tehát egészségtelen alapon egy j olyan egyesületet a mely magában hordja az ellentmondás csiráját, és a czélnak megnem felel. Igénytelen felfogásom szerint az alapszabály : tervezetbe foglalt egyesületi czélokat ketté, kellene , oszlani és párhuzamosan mükndő két egyesületet létesíteni. Egyike ezen egyesületeknek kövessen tisz- ' tán műszaki és társas czélokat, fejlessze a bányászati kohászati tudományokat. Tartson évi vándor gyűléseket, huzza egymáshoz közelebb a szaktársa- j kat. — tartson egy közlönyt, a mely ügy műszaki ] tekintetben, valamint az egyesület heléletére nézve j tükre legyen uz egyesület működésének. A műszaki egyesület feladatainak, tévesztése ; nélkül foglalkozhatna bányatörvény javaslatok tár- • gyalásávalj bírálatával stb. Bányászatunk — kohászatunk szét, van az or- ! szagban szórva, egyes helyek és vidékek annak ^ gyúpoutját képezik; míg egyéb vidékeken csak gyér a szaktársak száma. Ehhez képest az olyan helyeken hol a szellemi erők és tényezők elegendő szám- . ban megvannak, létesüljenek a mint az alapszabály ' tervezetben körül vau irva, helyi egyesületek, melyek egy testnek legyenek tagjai és melyek egy közös : elnök alatt Budapesten székelő központi képviselet- j ben össze olvadjanak, mely utóbbi fizetéses műszaki j titkárral és szervezett irodával rendelkezzék. A műszaki egyleten kivül létesíttessék a bánya és I kohóbirtokosok illetve iparvállalatokvalainint ezekkep- ; viselői által kellő érdek képviselet alapján egy egye- | sûlet a mely a bányászat-kohászat közgazdasági érdekeit legyen hivatva a kormány; vasutak, hatóságok és közvélemény előtt illetékes módon képviselni, j Ezen egylet közgyűlésén a bánya és kohó tulajdonosok munkásaik száma vagy árú forgalmuk 1 -értéke arányában bírjanak egy végrehajtó bizottság megválasztásában szavazattal'. ; A végrehajt bizottság rendelkezzék egy szervezett irodával, közgazdaségi kérdésekben teljesen jártas fizetéses titkárral, és működjék különösen mercaotil irányban az egylet érdekében, legyen a végrehajtó bizottság egy agilis testület, folyton változó viszonyokhoz simulva, kisérje éber figyelemmel a mercant.il tényezők folytonos hullámzását, szerezzen napi lapokban közleményeinek állandó rovatot, befolyásolja a közvéleményt, védje a bányászat-kohászat érdekeit tígy hirlapilag. valamint kormány, vasutak és hatóságok előtt; — közvetítsen a szükséghez képest kartelleket stb. ; — egy szóval a bányászat-kohászat anyagi érdekeinek legyeit hü kifejezője és előmozdítója. A két párhuzamosan működő egyesület között egy közös elnökben talán meglehetne találni az óhajtandó kapcsot, A közlőitekben nem mondtam új dolgot; így van a bányászat-kohászat műszaki és anyagi érdek képviselete az osztrák tartományokban is szervezve, hason ni ód OD igy van ez Németországbau és hiszem máshol is, — mert ez a dolog természetes sorrendje. Ilyett egyletek megalakitása végett nem okvetlen szükséges az összes szaktársaknak személyesen egy helyen megjelenni. Elég ha egyrészt az alapító műszaki bizottság és másrészt egy uz érdekelt bánya tulajdonosokból álló alapító bizottság külön össze áll, az alapszabályokat kidolgozza és hozzá járulás czéljábúl ezek .aláírási ívekkel az illetik között általánosan közöltetnek. — Ba meg vannak a kellő számú résztvevők tígy az alapszabályok belerjesztendők a kormányhoz jóváhagyás végett, a ~ választások pedig az alapító egyszersmind candidáló bizottság által kihocsájtott szavazó bárczák segélyével megejtetuek, az eredmény közhírré tétetik s az egyesület illetve a bizottmány megalakúlváu megkezdi működését. Salgó-Tarján, 1885. év Oktoher-hó 1-éti. Bèetirlg IMJOS. A bányászati kongresszus éjszaki . kirándulása. Szeptember-hó 16-án tartotta a báuyászati kongresszus utolsó gyűlését s ugyanezen nap délutánján a sok élvet uyujto dunai hajózás és Margit szigeti kirándulás után már is kezdetét vevé a búcsúzás, a napok során egybeolvadt társaság két részre szakadt, hogy a programmhoz hiven megtegye & tervbe vett tanulmányi kirándulásokat. Az egyik csoport a szabadalmazott osztrák magyar állanmsüt társaság dél-magyar-országi kiterjedt bánya és kohómüvei megtekintésére indult, mig a második csoport a rendező bizottság által megállapított programm szerint Diósgyőr, Likér és végül Selmeczbánya megtekiotését tűzte ki czéljául.