Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A selmeci bányászati és kohászati egylet terve (P.A. szerk. megjegyzése BKL 1869. 39.p.)

A selmeczi binjaszstti és kohászati egylet terve. A Selmeczen régebb iJó óta fennálló bányászati és kohiaiati olvasó egyesület körében több részről azon kivinat nyilvánult, bogy egy alsó magyarorsiági bányászati és kohászati egyesület létesíttessék, a magyar bányászat <?gjes szellemi erejének összesitésére és a magyar bányászat és kohászat megismertetésére és előmozdítására, Mindamellett a régre, hogy az egyleti tagok minden az egylethez beadott közleményekről és az egyesület részletes működése felöl tudomást nyerhessenek évenként egy nyomtatott jelentést lehetne kiadni, és az egyleti tagoknak megküldeni, a melyben az egyesület pénzerejéhez képest saját viszonyain kivúl a kiadott érdekesebb közlemények teljesen a kevésbé érdekesek peiig kivonatban közöltetnének, E szellemi és fontosabb hozzijárulékon kivül minden egyleti tag megközelítő előirányzat után 5 frtnyi beléptidijt, és 6 frtnyi évenkénti jirnlékot lenn* köteles az egyleti pénztárba befizetni. À jeleulcgi örvendetes idő viszonyok hazánkban a. közélet minden terén élénk tevékenységet idéztekelö, minélfogva a magyar bányászokra és kohászokra is azon kötelesség háramlik, hogy a bányaipar emeléséhez lehetőleg járuljanak. De erre az egyes habár még annyira is buzgón működő eró nem elegendő ; mert kétséget nem szenved, bogy a magyar bányaipar természetszerű hathatós föllendülését semmi sem gátolja annyira, mint a régi idők óta fennálló erőelkülönzés és erő-szétdarabolás. Kern tagadhatni, hogy az egyesülés mellözhetlen pénzkőltséggcl jár, de az ne hátráltassa a kitűzött hazafiúi czél kivitelét, miután az egyesület czélszerü szervezé» és ügykezelése mellett könnyű leend, sót ez tekintettel a ezélra feladatává is teendi, a résztvevők pénzadalékjatt oly kicsire szabni, hogy a vagyontalanabb szaktársak is abban részt vehessenek. Â tagok részvételének főképen szellemi közreműködésben kellvén nyilvánulni e szellemi munkásság teljesítése állítandó fel mellőzhetlen föltét gyanánt, hogy ba az egyesület hasznosan sikeresei akar működni, és nem azon számos úgynevezett tudományos egyesületek sorába lépni, melyeknél a résztvevők tevékenysége csak a beírásra és az évi pénzrészlet befizetésére szorítkozik. Az egyesület tevékenységének ki kellene terjedni a bányászati tudományok minden ágára. Áz emiitett czélok elérésére, t. i. a magyar bányászat szellemi erejét összesítői és a magyar bányászat megismertetésére és előmozdítására közzéhatni, minden egyletitig lekötelezhetné magát, hogy évenként legalább egy közleményt ad be. — E közlemények tárgyát képezhetik saját vagy idegen észleletek, tapasztalatok, üzemi eredmények, javaslatok stb. és szóval vagy irisilag, személyesen vagy másnak közbenjárásával terjesztetnének vagy adatnának elő az egyesületnek kéthetenkint tartandó gyűléseiben, és azon esetben ha közzé tételre érdemeseknek találtatnának, az egyesület a szerző beleegyezésével azoknak közzétételérül gondoskodnék. Minthogy ez utóbbi ezélra a „bányászati és kohászati lapck" teljesen megfelelnének, egyelőre saját egyesületi közlöny kiadása nem lenne szükséges. Ennek ellenében kötelessége lenne az egyesületnek, a közlemények közzétételén és az évi jelentés összeállításán kivül egy bányászati könyvtárt alapítani, a melyben az egyesület tehetsége szerint az egész világ szaklapjai lehetőleg legteljesebben képviselve lennének. E könyvtárt a helybeli egyesületi tagok az egyesület saját olvasótermében igénybe vehetnék, mig annak használata vidéki tagokra nézve is könnyen eszközöltetnék. A Selmeczen kivúl lakó tagoknak e könyvtár használata lehetőleg megkönnyebbítendő, mi egyébiránt czélszerü elrendezés mellett nem sok nehézséggel fog járni. Ezen szakkönyvtár alapításán kivül az egyesület kötelmei [közzé tartoznék még tagjai használatára erejéhez képest, bányászati és kohászati minta és mutatványt gyűjteményt is állítani föl. Az egyesületi ügyek vezetése bizonyos időszakon ként választandó elöljáróság által volna kezelendő, az ezt illető közelebbi módozatokat az clsö közgyűlésben megállapítandó alapszabályok határozandják meg. Ez volna lényegesen a fentnevezett egyesület teendőinek vázlata, melynek a magyar bánya ipar fejlődésére nézve serkentő és hasznot termő befolyását kétségbe vonni nem lehet. Az alapszabályok tervezete az itten fennálló bányászati és kohászati olvasótársulat által előre kidolgozva az alapító közgyűlésnek megállapítás végett előterjesztetnék. Mintán tisztelt szaktársainkkal ebbeli nézetünket közöljük egyszersmind buzgó pártfogásukat kérjük. *) •) A selmeczi bányászati és kohászati egyletet mir i molt étben óhajtotta Behány buzgó szaktársunk megalakítani, óhajtásuk azonban még eddig nem teljesülhetett. Azon meggyőződésből iniáin, hogy egy ily üdvös eszme létesítése pártfogást érdemel, és tágasabb körökben is pártfogást tainlud, készséggel közöltük a fentebbi programmot, és reméljük, hogy vuihrlyt c> eszme szaktársaink körében erélyes pártfogásra ttlalaod, a létesülhetéae elé torlódott akadályok azonnal elfognak enyészni. A pártolók njilatkosatail és «stieg javaslatait legczélszertbb lenne a sclinecu bányászati és kohászati oWasótánulathoz küldeni Szerk.