Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A bányászati szótár második kiadása előtti vita 1890 (P.A. felhívása, Gálócsy Árpád, Gretzmacher Gyula, Terény János hozzászólásai, P.A. zárszava)
Javaslat: Fate helyett menyeietet ajánlok. Megokolás: Az étidig használt fik egyértelmű a F/VsZ-el. Die First oder der Giebel a fedélzet legmagasabb részét, ormát, képezi, a riémet bányász ezen műszót a tárnaalaku vágatok tetejét képező résznek megjelölésére is használja: minthogy azonban a magyar épitész, a szobák tetejét memjezetnek nevezi és tekintetbe véve hogy a német sóbányász, az óldómüvek és a kamarák tetejét Ifimmel' nek tehát szintén menyezetnek mondja miért ne nevezhetnők a tárna tetejét men nézetnek? Igy mondhatnók aztán iHemjezete$-}>n$zta-fejté$,— Firstenstrassenbau — a mi nemit hangzik rosszul. Javaslat: Hogy fvggély helyett függőhges-rmiahit használjunk, nem helyeselhetem: Megokolás: Mert f aggéig = Der Senkel : függőleges roua) pedig: Die lothrechte Linie, külömbözik a„Senkel"-től. Függélyezni = „Abseukcln" oder „Ablotheii" — jól hangzik. Javaslat: Nem ajánlanám továbbá hogy a mura helyett szinérczjxyrt vagy szinjm't használjunk: Megokolás: Mert a mara műszó már akkura tért hódított magának. hogy róla lemondani. csaknem lehetetlenséggel határos; de nem is lehet rosz szó, mert mint tudjuk zúzmara is létezik, ezt pedig jó szónak tartjuk. Javaslat: Kein tartom helyesnek a nyilam szó helyett a rágat-ot sőt inkább ajánlom hogy a nyilam műszót úgy mint eddig tartsuk meg, Megokolás: Mert vágat = der Schlag egy olyan műszó, melyei a német bányász, általán véve, a tárnaalaku Öregeket jelüli meg, tekintet nélkül arra, váljon ezen tárna a meddőben avagy valamely telepben, ennek csapását követő irányban hajtatik-e, kétségI teleit azonban hogy inkább a meddőben hajtott tárnaalaku üregek megjelölésére használja u. m. Hangenibsc/W«/7 = fcáüvágat, LiegendscWfitf = feküra^flí, Querschlay = harántfalai, Hoffnungssc///«.7 = remény vagal, FlügelscViW — szárny rúgat, stb. stb. [ ellenben »,i/<7«»i-mal oly tárna alakú üregeket szoktunk megjelölni, melyek valamely aknából ! l'eszik kezdetüket s a telep csapását követik, tehát : hivatkozással az előbbiekre, az aknafolyosókkal : egyértelműek. — Tartsuk meg tehát a nyilam ] műszót is mert nemcsak szokásos hanem magában véve jó szó. melynek definitióját aként adjuk ; hogy oly tárnaalaku bányaműre!;, melyek a telep ! csapását követik és az aknába nyitnak, nyilámokI nak (Líiufe) neveztetnek. I Javaslat: Tartsuk meg a tárna műszót is, Megokolás: Mert teljesen - meghonosodott s bányászati \ irodalmunkból, valamint a szakemberek szájáI ból alig lehet kiküszöbölni. A tárna szóval kár volna, csak azért feli hagyni mert a „HÍI", „»e u végzésit szavak nem i magyar szavak : — ezen kifogás révén az akna \ és talán még több „na u és „ne„-re végződő j műszóval sem lebetui élni. de akkor hová jutunk '? Javaslat: Tartsuk meg a telér műszót is: Megokolás: Mert r ér u (vena) tulajdonképen csak annyit I jelent mint a németben „Die Ader" ; hogy pedig I „Atler" és v Gnny a alatt a német bányász nem I egy és ugyan azon fogalmat érti, tudjuk ; s az .Ader- elnevezést, inkább csak igen vékony érczes töltelékek megjelölésére szokás használni : és minthogy a telér műszó, a német „Gang" : értelmében, már régóta alkalmaztatik — maradjunk mellette. Javaslat: Vájár vagy tájé-legény egyaránt használ! ható. Gretzmacher Gyula.
