Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A bányászati szótár második kiadása előtti vita 1890 (P.A. felhívása, Gálócsy Árpád, Gretzmacher Gyula, Terény János hozzászólásai, P.A. zárszava)
épen a legtöbb támadást zúdította Bugátra, — mely szónál mint tő az ő kedvelt anyuja csonkitatlanúl szerepi*!, képző pedig az ay a mázagérai azonos. A kétieg és koraiul fogalmát teljesen kifejezi a kéneskő. A kéntartalmú érezeket aztán a fim szerint nevezhetnénk kénvaskó = pyrit, kénrézh'i, kénezűsthi-nek. vagy kénes czhstku-nvk, mig a kémlésnél előállított vegylilékeknél. Ind a kő nem alkalmazható, a vaskéneg kénestasnnk. a rizkéneg kénesréznek volna mondható. Ha fennebbieket ajánlottam, kérre-kerem a képviselő urat. ne alkalmazza szótárában semmi esetre sem a kristály, drót, pyrit és egyéb hasonló idegen szavakat.*) Ez egyes szók alkalmazásából könnyen jog fejlődhetik ki, más hasonlókat is irodalomképessé tenni, és akk.o- ugyan hiábavaló magyar bányászati és kohászati irodalmat létesíteni, ha abban a kristály példájából az hintáig, pokály, alabástrom, istolg. fundamentom. matéria, masina, — a drót példájából a kolbm Imlvznt, pich, srlf nah st: bh es ez ois tok és a többi, — a pyrit alkalmazásából pedig az e fajta internaczionúlis, tudományos terminus technikások fogják a magyar nemzet czivilizáezióját és a nyugati művelt (német) világtól el nem maradottságát bizonyítani. Én, eltekintve a magyar nyele követelményeitől, megvallom, irodalmunk igen nagy veszélyét látom abban, ha ez irány a lehető sziazon választékosságtól, melyet egy tudomány előkelősége megkövetel, minek folytán a müveit olvasó csömört kap a már nem népies, de •»/«• rmny, közönséges és tisztátlan nyelvkezelés láttára: addig a pyrittel jogot nyert tudományos műszók oly kínai fallal gyűrűzik körül a tudomány egyes ágait, hogy azokhoz egy más ág művelőjének a hozzúférhetés majdnem lehetetlen. — Azt hiszem például, hogy nekünk, bányászoknak egy ilyen, most dívó nyelven írott orvosi könyv épen csak annyira volna érthető, mintha arabul irták volna, és semmi kétségem benne, hogy egy jogász tiz percznél tovább a Szabó geológiáját nem volna képes olvasni. Hiszen ha a jegecz. sodrony, a magyar nyelv törvényei szerint hibásan képzett szavak, — hogy ezek./"ivi/ legyenek helyettesíthetők, az ellen senkinek sem lehet ellenvetése: de hogy helyettesítsük olyannal, melynek sem magyar tője nincs, sem pedig nem magyar, de egyátalán semmi nemű nemzet nyelvének képzőivel nem képzett, tehát minden tekintetben idegen, elferdített, korcs szó, — ez oly eljárás, melyet igazolni józan okoskodással vajmi nehéz lenne. A halálra itélt jegecz helyett ára mondjunk jêgïdetet, ez a kövület példájára alakitva ki is fejezi a fogalmat, nyelvészeti szempontból is helyes, csak ne alkalmazzuk a kristály-t. Kétségtelen, hogy a fon igéből származott a fonál. Helyességét, magyaros voltát Szarvas gorusággal ki nem öletik. Mert mig a kristály Gábor sem vonja kétségbe, régiségéről pedig és drót és társai a szakirodalmat megfosztják tanúságot tehet Molnár Albert 1004-ben kiadott szótára, melyben már a mai jelentőségében *) A kristály és drót már régóta polplrjoíut nyert a áltuln- (filum^) SZCfenel nosan használt kifejezéseit. Bizony » drotosiútböl soliasero lesz iiu- ' • z&losiól. Sí, (Vége következik ) Bányászati es kohászati szótárunk erdekében. (Vége.) Ha a fonással előállitott fonalnak neve nyelvtanilag helyes, és már régtől fogva használatos, miért ne nevezhetnénk mi a húzással készült drótot épen oly helyesen huzalnak, bár elődeink nem használtak is. — De ha igy nera kívánja a képviselő ur nevezni, — mondjuk akkor vas fonálnak; — ez helyes is, a fogalmat is teljesen kifejezi, és nagyobb megnyugtatásunkra már elődeink is használták ugyancsak a drót jelzésére, mint a hogy erről Szegedi Jánosnak a mult század elején (17ŐÜ) kiadott „Aquiln u müve tanúskodik. Továbbá a milyen helytelen volna a kenderkötelet fonalkötélnek nevezni, ugyan oly helytelen. — eltekintve most a szó idegenségétől, — a drótkötél kifejezés. —Mert ez a fogalom: kötél már maga kifejezi, hogy több részből, fonott valami, — ez okból tehát itt az határozandó meg közelebbről miből késztilt e valami, — kenderből, vasból, rézből ? — és e szerint nevezni kenderk::!einvk, eashdt mnk, rrzkvtt' 1 uek. állított fel, melyek közzöl én egyet, mint veszedelmest megtámadtam : —• a Szabó-féle r geolof/«i u-ból pedig ezen támadás igazolására hoztam mutatványokat. — Xeni szótár készítés levén tehát a ezélom. de e<ry ajánlott szabály ellen való érvelés, igen természetesen az idézetteknek magyarul Írását megkisérleni ez alkalomból eszembe sem juthatott. — Említett ezikkemben a körülményt, mely engemet c „Ww/i/ffí nemzetközi szi'itái "-hoz juttatott: megírtam, hogy én ebből hiányos földtani ismeretemet kívántam bővíteni, de ezélomat nem érhettem cl. mert az olvasottakat nem értettem. — E vallomásomból kifolyólag, habár a geológiát tudnám is földtannak, föld ismeretnek vagy földulkotástanvak. — a ritlkani tüneményeket hö okozta tüneményeknek, a hydroffrafiáf, riz rajznak. — az ulluvinmat özönvíz utáni vagy jelenkorunk, a dilnvinutot özönvíz előttinek a higany sismografot földrengés nn rónék nevezni. — a munkára. — az egész miivet magyarra lefardituui. nem vállalkozhatott!.
