Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A bányászati szótár második kiadása előtti vita 1890 (P.A. felhívása, Gálócsy Árpád, Gretzmacher Gyula, Terény János hozzászólásai, P.A. zárszava)

arany, piltogott ezüst, jobbak, mint az erőltetett: pilluiiohii. pillanolt i-zöst »tb.*; Swlrouy helyett jobl» a közkeletű: ifrót és sod ron ykótél helyett: tlrótkütél. Számla helyütt jobb: számadó lap. Szelep helyett: szelleutyu. Túrna helyett jobb lesz talán: táró: származékai és összetételei: ultáró, táró ácsohtta, tar.: ag-u iítr'.b.i tar' fimtjt. iarohrirs. ifaó&xáj táró talpa, táróm ívelés, táró ráját rége stb. jó szavak és könnyen raegszokhatjuk : mindenesetre jobb és könnyebben megszokható a táró és ultáró, mint az istoly és vrisUtly. Telér értelmét teljesen kifejezi az ér. teliát fölösleges még e szócska elé olyas valamit tenni, minek semmi értelme sincs; összetételei és származékai is könnyen érthetők, mint: dús ér. meddő ét. függőleges ér. lajios ér. keresztér, éi kibúvás, érelágazás, érfeltárás, érialálkfizás stb. Czelés helyett jobb lesz: leíizés, melynek összetételei is elég jól hangzanak, mint: hi'uá lére. leiizés folyamata, leiizö kohó, leiizö tűzhely, leiizö mester stb. Vájár helyett a sóbányáknál mindég sóvágn legény-t mondtak ; miért ne fogndhatnók el mi is a rossz képzésű szó helyett a jó érvzvágó leyény-t, vagy kőráyó legény-t. vagy vájó leyévy-t? összetételei is könnyen érthetők, mit: ró jó munka, vájó m ászuk, vágó legények képriselöje, rágósegéd, rágó személyzet stb. Villa helyett jobb lesz talán a göngörítő, mint a gttgora. mely nem hangzik magyarosan : ha nem ijedünk meg a hosszú szótól, akkor összetételeit is elfogadhatjuk, mint : göngiiritő csapja, göngiiritübödiiri, göngöritn foryattyiija. gfingo-iii: yurámlje '/< ni):U:l-h?h; qnuii::r:f-j !'•':!-1 ?••'•« • görités, gihtgöriteni stb. Az itt elősorolt szavakkal úgy ahogy, de valahogy csak megküzdöttem: azonban hogy a fémeg (Speise), kéneg (Lech, Stein), karand (Kies) és mázay (Glätte) helyett mit tegyek, őszintén megvallom, nem tudom : mind a négy szó járatos: a kéneg helyett kénv és ténle is használta*) Mién ne kbetne jiilUni VZÜEI ': Sz. tik, de egyik olyan rossz, mint a másik: a raskorainl helyett lehetne: 1'yrit-eX. a rézkmond helyett: sárga rézérrz-ttt mondani, és ezt teszem is : de az ezüstkorund és onkmand helyett nem tudok jobb szót; a mázay helyett is lehetne talán alkalmazni: mázán yug-ot, mely eléggé kifejezné a mit jelenteni akar; de a többire nézve nem találtam még megközelítőleg helyes kifejezést sem. Nagyon örülnék, ha e felszólításomra tisztelt szaktársaim nyilatkoznának, és fentebb közlött javaslataimat megbírálván, az engem zavarba ejtő négy szóra nézve is, vagy a „Bányászati és Kohászati lnpok

u utján, vagy közvetlenül nekem jó tanácsot adnának. Nem általános szabályokat kérek, sem azt. hogy mit nem szabad mondani, hanem pozitív \ javaslatot várok, hogy miképen kell ezt vagy azt mondani. Hogy általános szabályok felállítása még : nem mogyorós irás, arról könnyen meggyőződ: hétnek e lap tisztelt olvasói, ha a magyar müi szaki nyelv tárgyában a mult évi 20., 21., 22. ! és 23-ik számban és folyó évi 5., 6. és T-ik számban megjelent czikkeket figyelmesen átolvassák, és azt találják, hogy a mult évi czikk ; szerzője, bármennyire kardoskodik a helytelen • szóképzések ellen, mégis a 21-ik számban lámpont-rúl a 23-iU számban pedig üzemi anyuy-T(A beszél és légakna helyett: aknakürtő-t. mélyakna I helyett : aknahtt-&\ javasol ; a folyó évi czikk szerzője pedig ámbár az idegen szók esküdt ellenségének vallja magát, mégis avval kezdi czikkét, hogy Terény logikája helytelen és egész közleménye hemzseg a terminus technikusoktól, avval pedig adós maradt, hogy a Dr. Szabó József geológiájából közlött mutatványt miképen kellene helyesen és magyarosan megírni. Nem szabályokat kérek tehát, hanem pozitiv javaslatokat. Megjegyzem még, hogy tisztelt szaktársaim nyilatkozatára elvárok folyó évi július végéig; mert augusztusban szeretném már a nyomtatást megkezdetni. Péch Antal.