Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A bányászat ügye az országgyűlésen 1889 és 1890. (P.A. felszólalása és vita)

akkor állok elő, mikor nemcsak reményt, hanem, a I mennyire lebet, garantiát is tudok nyújtani az iránt. ! hogy e beruházások csakugyan jövedelmezők fognak lenni. Helyeslés jobbfelól.' . • • I • A mi az utolsó kérdést, t. i. a bányatörvény meg- | alkotását illeti, e tekintetben esak annyit jelentbetek | ki, hogy a törvényjavaslat tudtommal most a pénzügy- ! ministeriumban van ez év kezdete óta, s hogy nem fogom elmulasztani azt, bogy az előkészített törvény- ! javaslatot az igazságügyi ministerrel egyetértóleg leg• közelebb, amint a bánya közegei, kikre más leendők ' is várnak, és az igazságügy közegei is, kik más téren : és sokkal inkább vannak elfoglalva, erre időt szánhat- ! uak, benyújtsam, semmiesetre ad graecas Calendas nem halasztóm, hanem azon leszek, hogy az előkészített bányajavaslat a közelebbi időben az országgyűlés elé terjesztessék, i Elénk helyeslés.! Szükségesnek tartom ezt nemcsak a bányászat specialis érdekeben, hanem, mint Andrássy Mano gréif megjegyezte, különösen az ipar fejlesztése szempontja ból is. Nézetem szerint ugyanis, ha ipart akarunk fejleszteni, annak különösen a mai viszonyok között, midőn látjuk, hogy más országokban a széntermelés megdrágulása mily válságos helyzetbe sodorta az ipart, mellőzhetetlen előfeltétele az, bogy a szén olcsó termelését biztosítsuk, aminek isméi mellőzhetetlen előfeltétele a bányatörvény meghozatala. Kérem a l. bázat, hogy a tételt megszavazni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelól.'i Andrássy Manó gróf: T. házi Félreértett szavaimat akarom magyarázni. 'A bányatörvény egy dolog, az iskolák, melyekről a minister szólt, más dolog. íja azok fognak tanítani, a kik nem tudnak, annak nem sok eredménye lesz. (Derültség.! A koszén- és petróleumjogot ne zavarjuk össze mással. Az értelmiség emelését méltóztassék minél előbb felkarolni. (Helyeslés.i A.tétel megszavaztatott.'. . A „pénzverő h i val al" tételénél felszólalt: Amo.n Ede: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Bizonyára nem kerülték el a t. minister ur figyelmét azon panaszok, melyek a jelenleg forgalomban levő ezüst váltéipénz tekintetében, több helyről hangzottak és a melyek arra vonatkoznak, hogy kevos az ep veretű magyar ezüst váltópénz. ' Nem lehet tagadni, hogy e közvélemény e panaszos nyilvánulásai bizonyos mértékben alaposak is. (Igaz ! Ugy van!) E visszás jelenségnek eredete nézetem szerint.két körülményben rejlik. Az egyik'az: hogy az anyag, az ötvözet,, melyből e pénznem készül, aránylag puha ; állván ez a 20 krosokuál. 0,5 rész vörös réz és 0,5 rész ezüstből, k 10 krosobná! pedig. 0,6 rész . vörös ' réz és 0,4 rész ezüstből, minek következménye az, hogy az ezen ötvözetből készült pénzdarabok a j-endeltetésük szerinti keringés közben meglehetős gyors elkopásnak vannak alávetve ilgaz! Ugy tan!) De ez a kevésbé fontos ok s egyébként általunk egyoldalúkig meg sem változtatható. A másik nyomatékosabb és kizárólag a mi elhatározásunktól függő körülmény abban á'l, (Halljuk !) Iiftgy ezüst váltópénzünk már igen hosszú idő óta van forgalomban, a mennyiben ugyanis 20 krajezárnsaink az USilá — 1évi, 10 krajezárosaink pedig az 18GS—1ST", évi időközben verettek, tehát 10—22 év óta közkézen forognak.". . '.-."• Igaz ugyan, hogy 1*87. és ISSS-ban' 37 7t;2 frt SO kr.nyi értékű ezüst váltópénz átveretett, de összevetve ezt 11 110OX) frt értékű ezüst váltópénzünk (tetszet álladekáv&l, azon eredményre kell, hogy jussunk, miszerint az eddig átvert ezüst váltópénz mennyisége elenyésző csekély. " '.• Alt hiszem, hogy merően felesleges lenne azon hátrányokat körülményesen ecsetelni, melyek kopott, tehát rosz pénzeknek a forgalomban való meghagyásából úgy a nagy közönségre, mint az államkincstárra, nézve erednek. • \ .' Csák két dolognak felemlitésére szoritkozam. (Halljuk!) • A közpénztárak részére kiadott ntasitás egyik szakaszában a többi között az mondatik, bogy a nagyon kopott érezpénzek fizetés gyanánt el ne fogadtassanak, hanem csak előforduló ecetben a félnek inas érezpénzekkel való kicserélés végett visszaádassanak. A t. pénzügyminisztérium e repdelkczése nagyon helyes, sót bizonyos okoKnál fogva szükséges is, de 1 kétségtelenül a pénzverés jogát kizárólag magáuak! fenntartó állam részéről azon kötelezettséggel jár : gondoskodni arról, hogy elegendő ép érezpénz a közöniég' 'rendelkezésére álljou, - mert hiszen, hogy tehessen I máskülönben a közönség épv^eretíl pénzre szert? E renj delkezésnek a gyakorlati életben .« jelenlegi, állapot j mellett az a következése, bogy áz a kérdés, félig-meddig jó ezüst váltópénz, a mely még a közönség .kezében van, á közpénztárakba folyik, ionén, nem tagadom, — esetleg ismét forgalomba bozatik, — de a mi állandóan közkézen és közforgalomban marad, az éppen a felismerhetlénségig kopott és az állampénztárak által viszszautasitott ezüst váltópénz, llgaz! Ugy.van!) És ezen körülmény szüli azon másik nagy bajt, melyre egyúttal ráutalni óhajtok. _ ' Figyelmen kivül nem maradhat ugyanis, hogy. mi sem segiti elő annyira a pénzhainisityányok terjedését és terjesztését, (Igaz! Ugy .van!) mintha igazi,- de nagyon kopott érezpénzek a' forgalomban meghagyatnak. — S hogy ezen utóbb jelzett baj mily méweket öltött, azt ugy hiszem, többé-kevésbé mindenki tapasztalta már. (Helyeslés.) /Etek után bővebb indok oiás nélkül bátor vagyok