Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A bányászat ügye az országgyűlésen 1889 és 1890. (P.A. felszólalása és vita)
mellett — természetesen azon kérdés előzetes tisztázásával, bogy a baszonbol is jusson valami a kincstárnak, ba a tőkéjét odaadja — a munkálatokat foganatba szándékozom vétetni, egyelőre próbakép. Ugy tudom, bogy oly munkálatokról van szó, melyek csak a nyár folyamán foganatosíthatók és igy még a kelló időben megtehetők az intézkedések a tekintetben, hogy ezen munkálatok már a jövő nyár folyamán foganatba is vétessenek. (Altalános helyeslés.) Fel kivánom ezen alkalmat használni arra, hogy a szóba hozott többi kérdésekre nézve is nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk !í És miután szoba hozatott az, hogy igen nagy mértékben kerülnek bányabirtokok a külföldiek kezére, (szükségesnek tartom felemlíteni azt, hogy igen sokszor valótlau híresztelések kapnak lábra a tekintetben, hogy a kincstár ezen, vagy azou bányáját eladni szándékozik. Ezen birek tovább terjedésének meggátlása czéljából a leghatározottabban kijelenteni, hogy a nemes fémbányák eladásának kérdésével eddigelé sem nem foglalkoztam, sem azt elő nem készítettem. Ha valaki megfelelő adatok alapján és kellő indoko lábsal engem- más meggyőződésre juttat, egyik vagy másik bánya eladása, vagy bérbeadása iránt, kötelességem leend előterjesztést tenni ; de ma e tekintetben egyáltalában semmi lépés nem történt ; sőt e kérdés ma úgy ill, bogy nézetem szerint a nemes fémbányák a kincstár -tulajdonában megtarthatók, csakhogy természetesen megfelelő gondot kell arra fordítanunk^ hogy azok tizemben, még pedig haszonnal tizemben tarthatók is legyenek. ^Helyeslés a jobboldalon.) . . Ami a bányászat kérdését illeti, szükségesnek tar torn kiemelni, hogy igenis, hazai bányászatunk fejlesztését egyik sürgős, elodázbatlan feladatomnak tekintem, csakhogy a kellő egymásutánt a kelifi sorrendet, a megfelelő erők helyes kihasználását kel! folyton szem előtt tartanom. (Helyeslés a jobboldalim. 1 ) . Mint egyik elsőrendű ée mondhatom, égető kérdési, a bányászari szakoktatás reformját kell felemlítenem. (Halljuk ! Halljuk !) A bányászati szakoktatás reformját azon szempontnak figyelembem tartása mellett vélem, eszközleudőnek, hogy az gyakorlatibbá tétessék s hogy az elméleti oktatást lehetőleg kötelező gyíkorlati szakoktatás előzze meg. (Helyeslés jobbfelöl.) Másodszor akként, hogy ágy a tanulóknak, mint különösen a tanároknak mód nyujtassék arra, bogy á bányászati tudomány és à bányászati technika fejlődésének folytonos színvonalán maradhassanak. iHclyeslés jobbfefól.) Ezek azok • az irányelvek, 'melyek mellett a bányászati szakoktatás reformját keresztülvinni szándékozom. (Helyeslés.) . . s ' . A mit a bányászati szakoktatásnál módosítandónak tartok, az, hogy azon különböző, szakok száma, melyek a bányászatnak csak egyes specialis ágaira képesítenek, lehetőleg redutállassék, men óhajtandó, hogy az iiletök minél több szakban nyerjenek kötelezőleg kiképeztetést. Szükségesnek tanom ezt azért, mert • habár megengedem, hogy nagy államokban, mint Németországban, Franeziaországban, a bol az illetőknek úgyszólván végtelen terUk van arra, hogy a bányászat liármely különleges szakánál megfelelő foglalkozást nyerjenek, az ilyen külön szakok fenntartása a gyakorlati követelményeknek is érdekében fekszik. Nálunk, t: ház, a hol sokkal szűkebb térre szorítkozik a bányászali tevékenység, a tapasztalás azt mulatja, hogy majd egyik, majd másik specialitásnál van az erödeu tultenueiés. lgy r pl. ha ma azt látjuk, hogy a fémkohászatban hiány van, néhány év múlva több lesz a fémkobász, mint a mennyi elhelyezést fog találhatni. Ez nem fekszik á bányászat érdekében. (Helyeslés a jobboldalon.) Kiváló. ' gondot kell fordítani tehát arra, hogy — a szakszerű bányászai rövidsége nélkül — a bányászati szakok az oktatás körében kellően csoportositassanak. (Élénkbe lyeslés a jobboldalon. 1 ) •-.'.'" •'• - - ' A másik, a mi -iránt inteztedni szándékozom és mire bizonyos tekintetben már az előkészületeket is meglettem, az, hogy kincstári bányászatunk a mai technika fejlődésének megfelelóleg oly színvonalra emeltessék, hogy minden tekintetben megfeleljen a modern termelés igényeinek és ebből kifolyólag gara'uriát nyújtson arra nézve, hogy a mennyire az csak az ádoit viszonyok között lehetséges, haszonnal Űzessék. . (Helyeslés jobbfelöl.) E tekintetben ma még csak annyira mentem, hogy egyes hazai intézeteket kezdtem taaulmányoztatui ; de most, miután a banyahatóságok is a kezemen vanuak, mindenesetre, azt óhajtom tenni, hogy nemcsak a hazai búnyaiutézetek, illetőleg a hazai bányászat mai állapota képezze tüzetes tanulmány tárgyát, "hanem áz elöhaladottabb külföldi államoknak tapasztalatai is bányászatunk s első sorban kincstári bányászatnnü javára érvényesülhessenek. Független ettől azután az a tisztán pénzügyi termeszéül programm, hogy a bányákat ott, a hol szükséges, beruházások által is hozzuk oly karba, hogy azok jövedelmezők legyenek. Nem fogom elmulasztani, a mennyire pénzügyi erőnk engedi, e tekintetben is a. kezdeményezést megtenni és a BzUkséges beruházási öszszegek engedélyezését á t. törvényhozástól kérni. Miután, azonban keserű tapasztalatok állanak a múltban mögtlttflnk és igen sok jó remény fejében sok elköltött.milliók elúsztak már a nélkül, bogy a kellő hasznot hajj tották volna, minden esetre jobban vélek a közügy érdekében cselekedni, ba nem azonnal állok elő e javaslatokkal, hanem először ágy a bányai szakszerűség I tekintetében, mint különösen financiális tekintetben is alapos tanulmány tárgyává teszem c kérdéseket ég csak
