Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

gató kormányriulnak és a rudazatnak minden ütés után megrándulása árulja el a furó lyuk szögletes Voltát: legegyszerűbben ugy lebet az'elferdült lyukat kijavítani, hogy a furómester a fúrót mindaddig arra a helyre ejteti, amelyen a félrecsúszást érezte; mig a talp. kiegyeiilitése után a csuszamlás el nem marad. Füles fúróval soha sem keletkeznek -szögletes lyukak. A függőleges iránytól eltér a fnrólyuk, ha a vezeték meglazul, ha a szabadon esö szerkezet nem jó, ha az áthatolt köpetek szilárdsága nem egyenlő, ha meredeken dülő vetőlapokon v. hasadékokon kell a fúróval keresztülhatolni és ha láírvabb kőzetben lazán betelepült kemény darabok fordulnak elő. E bajt leginkább arról-lehet felismerni, hogy a rudazat forgatása megnehezedik, az alsó rudazat gyakran megsérül és a véső éle gyakran kitörik. A meggörbült lyukat csak ugy lehet ismét jó karba álLU tani, hogy azt bővítő vésővel egész mélységére újra kifúrjuk v. pedig a hiányos részt cementtel bctöltjük és ennek megkeményedése után újra kifúrjuk. Beszwid a véső. ha élének hossza az elkopás folytán kisebbedik és az ilyen vésővel vágott lyuk átmérője kisebb lesz ; ha az oldalak beomolnak és egyes kőzetdarabok a fúrólyuk oldala és a véső közé beszorulnak és még sok más baleset alkalmával. A beszorult vésőt többnyire ki lehet szabadítani, ha a rudazatot erősen meghúzva tartjuk és fakalapácscsal ütéseket mérünk rá. Sokkal nehezebb a beszorult rudazatot kiszabadítani ; de minden esetben csak gyenge erőfeszítés-