Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamívelésre
Ilyen hadi niiuák többször alkalmaztattak az ostromlott vármüvek szétrombolására, sőt gyakran épen bányászok voltak a kiket azok készítésével megbíztak, mégis 1627-ig nem jutott seukinek eszébe, a hatalmas erejű port a bánya belsejében felhasználni a sziklák szétrombolására! Szükséges volt, hogy egy ügyes katona egyszersmind bányamívelő legyen, és ez utóbbi minőségében alkalmazza hatalmas hadi romboló eszközét. Montecucolli Jeromos gróf a hires ÜMontecueolli tábornoknak egyik közeli rokona 1624-ben nőül vévén özvegy Gieuger született Concini Anna bárónét, ez által a selmeczi brenuerszövetkezet forészesévé lett ; a breuner-szövetkezet volt akkor tájban Selmeczen a legvagyonosabb társulat, mely minden jelentékenyebb bányánál főrészes vnla, e szövetkezeté volt a Felső-bibertárnáuak legnagyobb része is. Montecucolli. mint a brenner-szövetkezet főnöke, bő alkalmat talált a selmeczi bányákkai és a bányamívelés akadályaival megismerkedni, ő hítta be Tirolból Weiudl Gáspárt, hogy a selmeczi felsübiebertárnai bányában repesztőporral kísérleteket tegyen. A kísérletek a Bieber altárna szintje alatti fejtésekbeu tétettek a mostan Istenáldástárnának nevezett bányatelekben, és kitűnően jól sikerültek. Putscher György bányabiró. Pistorius Gáspár báuyaeí>küdt és Spilberger Kristóf bányabirósági írnok jelentették a főbányagrófnak. hogy 1627. február 8-án "Weindl Gáspár repesztési kísérlete a felső-biebertárnai részesek és tisztviselők jelenlétében jó sikerrel megtörtént, a lövés az ácsolatnak nem ártott, és a füst is, mely általában nem ártalmas, elvonult 1 ' 4 óra alatt. E jó sikerű kísérlet utáu még több tiroli munkás költözött be Selmeczre ugyanazon évben, és a repesztö munka gyorsan általános alkalmaztatásra talált a kemény kőzeten mindenütt. Ugyanaz évben jött használatba a repesztés a harzi bányákban, Freibergen pedig csak 1643-ban tették vele az első kísérletet ; mások szerint Freibergen az első kísérlet 1613-ban tétetett, a Harzon pedig 1632-ben honosult meg a repesztés, melyet csak 1670-ben kezdtek Angolországban és 1724-ben