Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

Bányatan, a bányaművelés szabályainak ösz­szeségo ; föladata a hasznosítható ásványok meg­ismertetése és az ásványok település-viszonyai­nak rendszeres előadása; tárgyaíja a haszno­sítható ásványok fólkeresésének és föltárásának módjait, a bányász munkájának különféle nemeit, (csákány-munkát ék-munkát, repesz tő-munkát, géppel fúrást stb.), tárgyalja továbbá az üregek biz­tonositását beomlás ellen (ácsolatot, falazatot, vas­burkolatot stb.), a légvezetést (szeleltetőket stb.), viztartást (szivattyúkat, vizemeló gépeket stb.), az előkészítő és fej tő-munkákat, és a szintes, függő­leges és sikló-szállitást. L. Bánya. , PÉCH. Előkészítő eljárás E. a bányászatban több, fokozatosan egy­mást követő munkálat végrehajtásából áll ; a bányában termelt érceket 1. meg kell mosni, 2. össze kell zúzni, 3. osztályozni és 4. töményíteni kell. A mosás legegyszerűbben rostában történik, melyet, miután félig megtöltötték a bányából jött érccel, vizzei telt kádba márt egy munkás s két fülénél fogva fel, le s egyszersmind forgatva moz­gat mindaddig, mig az egyes ércdarabok a reájuk tapadt sártól és portól meg nem tisztultak. A ros­tán maradó nagyobb darabokból kiválogatják a szinércot, a többit pedig a zuzó-gépekhez viszik. A rostán áthullott apraját pedig időnként kiveszik a kádból és további feldolgozás végett valamely

Next

/
Thumbnails
Contents