Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

a fölszinre, amint a bányában megrakták ; tehát különféle jegyekkel a szállítás ellenőrizhető. A fölfelé való szállításnál, ha a kiemelendő teher nem nagy, a legrégibb idő óta a (jowjörítöt vagy kankarékot alkalmazzák : ez egy forgattyú val ellátott gömbölyű fa. melyre úgy van a kötél alkalmazva, hogy ha a göröndöt forgatják, a kötél egyik vége fel, a másik vége pedig Fetekerödik. A kötél végeire, ha a göngörítő akna meredek, kisebbnagyobb edények, kádak, tonnák akasztatnak a szerint, hogy 2 ember vagy 4 ember forgatja a göngörítöt. Ha pedig nem meredek az akna, akkor, mint a siklóba, vaspályát raknak belé és ezeken húzzák ki a csilléket : a göngörítő ilyen esetben avval különbözik a siklótól, hogy a siklóban a terhet lefelé, a göngörítőben pedig fölfelé szállítják. A o-öngörítö alkalmazását lehetőleg kerülni kell, mert nagyon megdrágítja a termelés költségeit. Nagyobb mennyiségek fölfelé szállítására szolgálnak az aknák, melyeket a régi időkben rendesen az ér dőlése szerint mélyítették le, most azonban miudig függőlegesen vájnak. Az aknának rendesen két szállító osztálya van, az egyikben fölfelé megy a szállító-edény, a másikban pedig lefelé. Vau ezenkívül minden aknának járó-osztálya is és nagyobb aknáknak vizemeló és szeleltetó osztályuk. Célszerűbb azonban vizemelésre és szeleltetésre külön aknákat mélyíteni, mert így a bányamélyítés 3 fontos ága : a szállítás, vizemelés és szellőztetés egymástól függetlenül kezelhető és egymást sohasem akadályozhatja.