Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

^flent berakva, mii? a felső folyosót el nem érik. Ezt a fejtésmódot tetszés szerint gyorsítani lehet, ha a két emelkedés között több helyen kezdik egyszerre a keresztpásztákat kivájni. Az ilyen keresztpászta fejtéseket nagy vastagságú kőszéntelepek lefejtésére is jó eredménynyel alkalmazzák. Laposan dűlő középvastagságu kőszéntelepeket igen jó eredménynyel szokták csapás irányában haladó 4—5 m. széles vágatokkal fejteni olymódon, hogy két vágat között hasonló szélességű pillért hagynak, melyet azután, ha a vágattal a fejtésterület határát elérték, visszafelé fejtenek, Ez a fejtés, melyet y

yarnfejtésnek vagy strébfejtestiek is neveznek, gondos előkészítést kivan: kell, hogy a szállító folyosó a (1. 5. ábra) készen legyen és az aknával közlekedjék: e közt és a legközelebbi felsőbb folyosók közt rendezik be a siklót b. melynek biztonosítása végett mind a két oldalán 4—5 m. széles pillért hagynak, melyet csak ott törnek át 1 —2 m. széles nyilasokkal, ahol a fejtövágatokat ioçiakkezderû.E pillér mellett állítják helyre a járó osztályt e, melyből 'indulnak a fejtővágafok és pedig vagy teljes szélességben c, vagy pedig eleinte csak fél szélességben e\ melyet lassankint az egész szélességre kitágítanak. Ennek a szélességnek felét//, mindjárt a vágat hajtásakor berakják, másik fele nyitva marad és arra szolgál, hogy a szenet a siklóhoz szállíthassák ; ha a vágattal elérik a fejtésre kitűzött határt, az oldalban maradott pillért vagy gyámot g, a határtól visszafelé szedik ki és az üre-