Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

Bánya, a hasznosítható ásványok nyerésére szolgáló és egymással összefüggő földalatti vagy fölszíni műveletek összeségo. A hasznosítható ásványok termelésével és értékesíthető állapotba való átalakításával a bányászat foglalkozik. A bányászat fogalma alatt tehát nemcsak a bányák mívelését, hanem az ércek előkészítését és kohászati úton vagy anélkül eladhatóvá tételét értjük ; a bányászat körébe tartoznak mindazon intézetek; melyeket a bányászszomélyzet művelődési, élelmezési és egészségügyi érdekeinek megóvása és védelme végett állítanak fel, és mindazok a hatóságok és hivatalok, melyek a bányászati üzlet vezetésével és ügyeinek elintézésével foglalkoznak. A bányászat feladata lévén a hasznos ásványok termelése és értékesítése : igen természetes, hogy a bányászat koronkint és helyenkint fölvirágzik és ismét hanyatlik, vagy azért, mert a hasznos ásványok telepe kimerült, vagy pedig, mert a termelés elé torlódó akadályokat legyőzni nem lehet. A hanyatlásnak oka az is lehet, hogy valamely ásványt olyan új telepen fedeznek föl, amelyből kevés költséggel nagy mennyiségben termelhető, s ennek következtében az ásvány értéke lejebb száll, s így a régibb költségesebb bánya üzlete hanyatlik. A bányászat némely ága, mint p. a kőszén és a vasércek bányászata, mely régebben igen kevés ügyelőmben részesült, újabb időkben az ipar nagymértékű fejlődése következtében rendkívül módon megélénkült, s értékére és jelentőségére nézve máris meghaladja a nemes fémek bányászatát.