Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamívelésre
1869 óta magyar nyelven adatnak elő a tantárgyak 15 tanár és 12 tanársegéd által. Az akadémián kivül van most Selmeczen még egy, altiszteket-képző bányaiskola is 3 tanárral ; az előadási nyelv itt is magyar. Áttekintve az elüreboesátottakat, látjuk, bogy a bányamívelés minden ágánál óriási különbség van a régi és mostani kezelési mód között ; e mellett azonban nem kell szem elől tévesztenünk, bogy a reál tudományok régi és mostani állása között hasonló óriási a különbség ; sok oly igazság, melyről ma minden ember meg van győződve, a XVI. és XVII. századben még kérdésben forgott ; elég lesz, ha e tekintetben csak azt említem meg. hogy 1633-ban még életét veszélyeztette az ember, ha azt állította, hogy a föld forog a Dap körül ! A nagy különbség tehát könnyen felfogható a régi és mostani állapotok között ; és a régi bányamívelési módot a tudományok akkori állapotához hasonlítva, igen tévednénk, ha azt vélnénk, hogy a bányák régi primitiv állapota az akkor elérhetett tökéletességnek alacsony fokán állott; sőt inkább arra vannak bizonyságaink, hogy bányászatunk már a legrégibb időkben is hires volt a külföld előtt, és magyar bányászok gyakran kérettek vagy küldettek külföldre, mint szakértők, tanácsadás vagy az üzemnek javítása és berendezése végett. 1452-ben VI. Henrik angol király idegen bányászokat bivott országába a bányamívelés élénkítése és üzemének javítása végett, s megemlíti az idegenek között a magyarokat is: »sei en ti a m operandi in minerishabentes m el io rem.« *) Hogy 1488-ban Vaziljevits III. Iván moszkaui nagyfejedelem, Mátyás királytól bányászokat kért, már előbb említettem ; ilyen kiküldetések előfordulnak minden században, ámbár nem hiányoznak olyan korszakok sem, midőn a bányák hosszabb ideig veszteséggel működvén, jobb állapotban levő vidékekről jöttek hozzánk a tanácsadók; de ilyen korszakokban is mindig újra felküzdötték magokat elődeink feladatuk magasságára és pedig a nélkül, hogy e czélból szédelgős ') "Wenzel G. Thurzó János, Bznniszló és Ferencz.