Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

Péch Antalról pár szót (Zs.L.)

x 247 x rendesen terméketlen vidék népességének keresetre nyújt alkalmat, azt adófizetésre képesiti, és a távolabb fekvő termékeny vidékek terményei számára állandóan biztos fogyasztókat tart fenn, s igy a bányamivelés jótékony következményeit néha igen távol vidékekre kiterjesztheti. A bányamiveléssel karöltve járó rend, fegyelem, munkásság és értelmesség a nép művelődésére csak jó befolyást gyakorolhat; a bányamiveléssel foglalkozóknál kiválólag megkívántatik, hogy rendszeretők, kitartók, szorgalmasak és értelmesek legyenek; ezek pedig mind oly tulajdonságok, melyeknek meghonositása és fenntartása igen is az állam érdekében fekszik." Zárókő gyanánt a péchi jelmondat akadémiai székfoglalójából, amelyben - mint a legnagyobb magyar bányász - arra int, hogy ezt az ősi mesterséget nem kapkodva, csak kitartó szorgalommal, nagy hozzáértéssel és szakadatlan beruházással lehet űzni: „Tudomány, kitartás, pénz! Csak e három tényező együttes közreműködése teszi a bányamívelést lehetségessé." Érdemes lenne ma is kipróbálni. Pech Antalnak sikerült. Zsámboki László