Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A selmeczi bányászat múltja, jelene és jövője

x 211 x végre is hajtotta, gyorsan haladhatván a lágy tölteniényii Biebertelérben, rövid idő alatt az egész mélységet elfoglalta, a felette levő vállalatokat pedig addig, a meddig dolgozhattak, adófizetőkké tette; a foglalás képezte a Brenner szövetkezet legértékesebb birtokát, mely szép jövedelmet adott mindég, mikor jól kezelték, és csak a későbbi tisztek rövidlátása, gondatlansága és élhetetlensége okozta, hogy itt is folytonosan csak a mélységbe haladva, és a vizek levezetéséről előre nem gondoskodva oda jutottak 1040-ben, hogy a vállalat megbukott és a Brenner szövetkezet felbomlott, mert már nem volt képes a viz emelés költségeit fedezni. Megjavították ugyan annyiban a vizemelést, hogy 1 Gl9-ben a bányában ló járgányt építettek, és szivattyúkat alkalmaztak, de ez a gép csak 16 ölnyi mélységből emelte a vizeket, a mivelé.sekből pedig, melyek még 25 öllel mélyebbek voltak ember erővel kellett a vizet kihúzni, hogy a gépakna alá juthasson ; c végre naponként 78 embert kellett a szivattyúkhoz állítani, kiket, különösen nyári időben igen nehéz volt megszerezni. Nagy érdeklődéssel fogadta tehát a Brenner szövetkezet Legier Péter zuckrnantcli gépmester ajánlatát, hogy a Bieber altárnából kifolyó víz alá épit egy vizkereket a stefultói völgyben, és onnan átviszi az erőt rudakkal a klingertárnai gépaknában működő szivattyúkhoz 1000 ölnyi távolságra. — Meg is köttetett Leg-