Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

Az egyesület székhely-kérdése 1892 (Palmer A. cikke és P.A. válasza)

tömények sib. mindezekből nagyon keveset találhatnánk Budapesten, Selmeczen pedig annyit, a mennyit csak kívánunk ; az akadémia szívesen rendelkezésünkre bocsátja helyiségeit, gyüjtcménycit, és könyvtárát, mely, bányászati szempontból tekintve, sokkul teljesebb, mint akármelyik könyvtár Budapesten ; és itt van az egyesilletnek szám us tagja, kik az egyesület teendőit maguk közt megosztva, minden megerőltetés nélkül elláthatják; mig a Budapesten levő néhány szaktársunknak nem kevés dolgot adna a folyó ügyek elintézése is. 3. A „Bányászati és Kohászati Lapok" szerkesztése oly feladat, melyet csak Selmeczen lehet olcsón és kielégítő eredniénynyel teljesíteni. 4. Azt véljük, hogy a választmány vidéki tagjai is kevesebb költséggé) végezhetik Selmeczen a választmányi teendőket, mint Budapesten. 5. Végre, minthogy a közgyűléseket minI den évben más városban fogjuk tartani; világos, I hogy ezekre nézve mindegy akár Budapesten, ! akár Sclmerzbányán van a székhelyünk. Mindezek az okok arra utaltak bennünket, hogy Seluieczet válasszuk székhelyül. Egyébiránt reményiem, hogy ha majd megerősödik egyesületünk annyira, hogy Budapesten magunknak palotát építhetünk, gyűjteményeket és könyvtárakat szerezhetünk, és az egyesület tiszti viselőinek annyi fizetést adhatunk, a mennyiből I tisztességesen megélhetnek : akkor áthelyezhetjük székhelyünket Budapestre; de addig tanáj csosnbli lesz szerényen megmaradni itten, az akadémia szives vendégszerető körében. Selineczliányán, 1-S92. július 22. Péch Antal.