Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A tudományok haladásának befolyása a selmeczvidéki bányamívelésre
A király által engedélyezett vimuelÖ vízkereket 171 l-ben állította fel Hell a Magdolna-aknánál ; a vízkerék átmérője 6°. a forgató könyök hossza 2'. a tolony 4—5-ször emeltetett perczenként 40" magasságra; 2 i óra alatt felhasználtatott 125,064 akó erővíz, és emeltetett 3802 akó bányavíz 105° magasságra. E gép hatásával annyira meg voltak elégedve, hogy rövid idő alatt még 7 ilyen vizkerék építtetett. Azonban 1722-ben uj eszmék tárultak fel gépészeink előtt; egy angol mérnök Potttr Izsák Újbányán egy különös szerkezetű uj gépet épített, melyben tüz által elpárologtatta a vizet, az így képzett vízgőzt pedig ismét vízzé sűrítette egy elzárt csőben, melyben így a külső lég nyomása következtében egy tolonynak alá s fel járnia, és a hozzá akasztott szivattyúkat emelnie kellett. E gépet nem gőzgépuek, hanem »tüzgepnek« nevezték; eleinte jól működött, de azután oly gyakran fordultakelő rajta törések, és ezeknek kijavítása mindig annyi időbe került, hogy ezalatt a mély mivelés egészen elfúlt, és csak ritkán lehetett a fejtéshez jutni, s így Potter vállalata rövid idő alatt megbukott. Későbben 1730-tól 1738-ig erlachi báró Fischer József javított szerkezete szerint 4 tüzgép építtetett. E tüzgépeknél az egyenlő karú balancier 24' hosszú volt, a rézből készült gözcylinder 32 1 /." átmérőjű, 8'/,' magas, a forraló kazán köbfogata 436 köbláb. a szivattyúk 6"-esek valáuak, az emelés magassága 1', perczenként átlag 8 emelés történt. Két ilyen gép emelt 7 szivattyú rakattal 24 óra alatt 12,096 akó vizet, 57 öl magasságra, és másik 2 gép 6 szivattyú rakattal emelte azt 50 l /j öl magasságra. 24 óra alatt 1152 köbláb fa használtatott fel a fűtésre. A tűzgépek rendkívül nagy fafogyasztása, és a fának nem annyira drágasága, mint inkább befuvaroztatásának nehézségei, lehetetlenné tették a tüzgép általánosabb alkalmaztatását és mindinkább megerősítették gépészeinknek azon meggyőződését, hogy a bányavizek emelésére csak vízerőt lehet előnyösen és olcsón alkalmazni Ez okból Hell Károly József, ki atyját követte a gépészeti hivatalban, és-ennek méltó utódja volt, nagyobbszerű vízgyűjtő tavak építését eszközölte ki, s ő építette 1730-ban a M. T. AKAD. trr. i TTAX. TUD, KÜKÉBŐL. 1881. st. K. 22. ». 2
