Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

Az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület alapszabályairól 1885 (Borbély Lajos cikke, P.A. válasza)

mozdítását is foglalja; a 19-ik § pedig ezen teendőket külüoöseu a központi osztálynak tartja leim. A központi osztály szervezete és alakítása a 29. és 34. §-ban körül irvák; — ezek szerint a 15 tagból álló választmány szavazat többséggel a közgyűlés által választandó, a mely közgyűlés az egyesület összes tagjaiból alkottutik. Az alapszabályok szerint u egyesület tagjai között a bánya-kohó tulajdonosok, iparvállalatok részvénytársulatok szintén helyet foglalnak és a közgyűlésen egy-egy szavazatot képviselet útján gyakorolhatnak. Ezek volnának az alapszabály tervezet azon pontjai a melyekhez részemről első sorban hozzá kívánok • szóllani. A központi osztály midőn közgazdasági kérdésekben az egyesület nevében a sajtó útján nyilatkozik, vagy a kormánynál, vasutaknál, hatóságuknál közben jár, teszi azt az egész egyesült! nevében, tehát uem csak minden egyes tag. de a bánya, kohó és gyártulajdonosok nevében is. A központi osztály nyilatkozata az alapszabályokból kifolyólag kell, .hogy mindenkor az általános bányászat és kohászati érdekközösség egész ILOralis súlyával bitjou, és hivatva van az illetékesség egé»z tekintélyével egy nagy érdekkör kívánságai felett a közvéleményt befolyásolni, illetve a kormányt tájékozni. Felette nagy hatalom ez és befolyás nálunk — a hol a közvélemény kifejezése pusztán el nem hangzik — a mely ily módon az egyesület központi bizottságának kezeibe alapszabályszerűleg tétetik le: - " Ennek külömben így kell lenni, inert ha a bányászat-kohászati érdekek képviseletének kellő megbízás által illetékes eljárásra felhatalmazást nem adunk, nem is tehető fel hogy akár a kormány akár a közvélemény annak nyilatkozatait számba vegye, vagy ezeket a bányászat-kohászati érdekekkel azonosítsa. .Ezt feltételezve kérdem, vájjon tulajdouképeu kik illetékesek a bányászat-kohászat anyagi és közgazdasági érdekeit formulázui és azokat kifejezésre juttatni Î •• Mások nem, mint a bányák kohók és gyárak tulajdonosai, illetve ezek közvetlen megbízottjai. Ez oly tény melyet bebizonyítani nem szükséges. A báuyászát-kohászati egyesület előttem (ekvö alapszabály tervezete a mondott körülményre nincsen tekintettel, mert épen a bánya, kohó és gyár tulajdonosokról teljesen megfeledkezik és sem a közgyűlésen sem a bizottságban nem biztosit a bányakohó tulajdonosoknak a dolog természetétiek megfelelő befolyást az egyesületi ügyek intézésére. Az alapszabály tervezet 34-ik §-sa érteimébeu társulatok és más testületek képviselőjük által gyakorolják a szavazás jogát, egyformán csak olyan jogosultsággal mint bár milyen egyéb tagja az egyesületnek ; tehát például egy 5000 munkást foglalkoztató iis évi 5 millió íoriut árú forgalmat közvetítő bányaipar társulat csak úgy s csak is oly mértékben érvényesítheti szavazatával érdekeit, mint egy bánya-kohó kisiparos vagy egy az öt forint tagsági díjat lefizetett egyleti tag. A nagy ipar vállalatok bánya és kohó tulajdonosok iinyiigi érdekeit egy ilyen közgyűlés és abból keletkezett központi választmány nem lehet hivatva képviselni: ez nyilván ellenkezik a bánya és kohó tulajdonosok természetes jogosultságával. Kern kételkedem azon hogy a közgyűlésen önként számba ne vennék :./• egyleti tagok, a báuya és kohó birtokosok jogos kívánságait, és a központi bizottságot ez utóbbiak érdekeinek tekintetbe vételével ne alkotnák, — hogy úgy mondjam a szavazatok a közgyűléseken inkább latolva mint számlálva lennének. De ezen feltevés csak puszta feltevés, még nem képez garanliát arra hogy anyagi érdekek képviseltetésére ipar vállalataink oly szervezet alkotásába belenyugodjanak a mely szervezet alkotásánál terjedelmök arányában részt uem vettek. A banya és kohó birtokosok és iparvállalatok a saját magok anyagi érdekeiknek esak oly képviseitetését tarthatják illetékesnek, a -mely képviselet megalkotására — közgazdasági érdekeiknek arányában — kellő befolyással is bírnak, illetve a mely képviseletben terjedékök arányában gyakorolják az alapszabályszerű jogokat és viselik az ebből kifolyó terheket. Nézetem szerint csak is ezen elv számba vételével szervezett érdékképviselet illetékes és jogosult a bányászat-kohászat anyagi érdekeinek úgy a kormány mint a közvéieinényuyel szemben való képviselte lésre. Helytelennek tartom tehát a bányászati-kohászati egyesületnek — a mennyiben anyagi és közgazdasági érdekek kép vi se Heteséről van szó — az alapszabály tervezetben megjelölt hasisra való helyezését, — és meg vagyok győződve hogy első alkalomkor, a midőn a központi bizottság a kohó és bányabirtokosuk tényleges érdekeinek ellentétes módon adna kifejezést, az érdekeltek ellene állast foglalnak, a mi azonban kinem zárja annak lehetőségét hogy ennek daczára érvéuyre ne emelje a központi bizottság a maga nézeteit. Ily.en kinem zárt esetekben akaratlanul ugyan, de tényleg csak károsítaná M