Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

Bányászati és Kohászati Lapok (Szerkesztői üdvözlet 1868; Bevezetés 1870; Tisztelt olvasóimnak s munkatársaimnak! -Kerpely A. felhívása 1870)

meggyőződve lennünk, miszerint elég szellemi és -"••ragi erővel birunk arra: hogy létesítsük! Hazai bányászatunk nem áll ugyan jelenleg :on magas fokán a tökélynek, melyen egykor llott. de ennek oka az eddigi viszonyokban rejlett, melyek ellen hiába volt minden küzdelem: azért mindég voltak, s most is vannak szaktársaink között számosan olyanok, kik mélyen érzik bányászatunk hiányait, ösmerik bányaipa runk fejlődésének akadályait, s a legjobb akarattal készek ezek elhárításánál közreműködni; e mellett szakképzettségük kitűnő', bármely bányatisztikarnak diszére válnának; kételkedhetünk-e, hogy ezen lelkes szaktársaink most, midőn bányászatunk, érdekei egy jóakaratú alkotmányos magyar kormány gondoskodására vannak bízva, egész készséggel felfogják használni a kínálkozó alkalmat, melyhez hasonlónak bányászatunk már rég nem örvendhetett, hogy élénk tevékenységet fejtve ki minden irányban, bányaiparunk fejlődését s emelkedését minden erejökkel előmozdítsák, s a végre lapunkat, mint közvetitö eszközt minél gyakrabban igénybe vegyék! Szilárd meggyőződésem, hogy e felett kétkedni nem lehet, báuyaiparosaink jó akarata minden kétségen felül áll ; ahol pedig erős akarat létezik, meg van ott a szellemi erő is; ennélfogva reménylem bizton, hogy tisztelt olvasóink e felett rövid idő múlva velem egy értelemben lesznek. Hogy arivagi erőnk igen szerény mérvtt, az igaz; ezért határoztuk lapmik árát a lehető legolcsóbbra, és negyedévenkinti előfizetés elfogadása által megkönnyíteni akartuk lapunk tarthatását azok számára, kik nagyobb összegeket egyszerre nem nélkülözhetnek: reményijük ennélfogva, hogy e tekintetben is teljesedni fognak várakozásaink, és tiszielt olvasó közönségünk buzgó pártolása által lehetővé teendi, hogy lapunk mind terjedelemre mind diszes kiállítására nézve az ilynemű külföldi lapokkal versenyezhessen. Kimutatván a fentebbiekben, hogy lapunk czélja üdvös, hasznos, hogy hiányt pótol, s hogy saját erőnkkel létesíthető, merem reményleni. miszerint tisztelt olvasóink bizodalommal fognak viseltetni lapunk iránt, s azt nem csak anyagilag, de szellemi tevékenységük gyümölcseinek közlése által is buzgón pártolni fogják ; fogadják azért előre őszinte hálánk nyilvánítását; ha lapunk a kezdet nehézségeit szerencsésen legyőzheti, és teljesen megoldhatja feladatat, ez minden esetben azon lelkes hazafiak érdeme leend, kik szellemi és anyagi adományaikkal pártolták; adja Isten, hogy minden működéseiket áldás és szerencse kisérje ! Péeh Antal. Bányászati s kohászati intézeteink ismertetése. I. 9S » "w £%. 3tr. Soóvár íálu Sáros megyének egyik legtermékenyebb vidékén fekszik a földrajzi szélesség 48. és 49-ik éjszaki foka között, s közel a földrajzi hosszaság 39-ik keleti fokához, 2000 lábnvi magasságban a tenger sziue felett, egy fél mértföldnyire Eperjestől. A magasabb hegység kőzetéé vidéken átaljában a trachit képződményhez tartozik, melyhez simulnak Eperjestől nyugatra az alacsonyabb dombokat képező homokkövek kisebbszerü magaslataikkal, milyenek a villetz és a kál váriahegv. Az Eperjestől keletre emelkedő magasabb trÄchyt hegyláncz. éjszaktól dél felé egész Tokajig terjed, s ormait Sáros, Soósujfalu, Sebes, és kapi várak romjai díszítik. Ezen trachyt hegyek alján vonul éjszak felé a Szekcsó patak szűk völgye; a síkságból pedig délkeleti irányban a nagydelnai völgy emelkedik a hegyek közzé, hogy az aranybányai völgyből lezúgó Delna patakot a Tarcza folyóba vezesse. Ezen két völgy között találhatók a trachyt kőzet mellett a sóképzödmény ülepei. A menedékesen emelkedő hegység aljában fekszik a Soóvári sóbánya és sófözde a munkások telepitvényével együtt, mellyel határos a soóvári patak mellett fekvő Soóvár falu, s az e felett lévő várhegy nevü magaslaton, mely mint a nagyhegyláncz lépcsője az előtérbe nyomul, áll az 1680 és 1631 között épült szent István temploma, s evei szemben a Sóos által 1413-ban épített plébánia temploma. Soóvár falu déli végénél fekszik az 1780ban beköltözött német gyarmat telepitvénye, éjszakkeletre pedig Soósujfalu, Kakasfalu, G-ulyvész, Ábrány, Erdőcske községek, és a favágók telepitvénye Klausenthal terjednek, körülvéve a kincstári erdőségek áltaL