Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
Miért kellene az állam bányabirtokát eladni?
lett a nemzet ezen kincse is, Sz. latrán koronája- ] nak ezen egyik gyöngye, melyet mint kopottat, értéktelent, s csak felesleges gondot okozót a zsibvásárra szerelnének vinni sokan — a nélkül, hogy ósniernék! Meg vagyok győződve, hogy a .Pesti Napló" olvasóinak legnagyobb részo egész megnyugvással helyesnek találta és elfogadta a febr. lS-iki czikk következtetését ; miután azonban az emlitett czikk iroja feltevéseiben tévedett, s ennélfogva következtetése is téves; kötelességemnek tartottam részemről is nyilvánítani igénytelen magánvéleményemet azon kérués felöl : hogy miért kellene az állam bánya• irtokat eladni? Az állami bányajavak eladatása a fentebbi ének omán főképen két okból ajáaltatik : 1-ször mert 186S-ban nem jövedelmeztek semmit. s 2-or mert nem szükséges, hogy az állami bányamivelés fenntartassék. Én megvallom őszintén, hogy meg nem foghatom miként tudhatja most már valaki a rault évi bányamivelés száraszerinti eredményét ? Az illető számadások az egyes kerületekben csak most állíttatnak össze, s febr. 18-án még lehetlen volt táviratilag is értesíttetni az egyes végeredmények felől! Azonban az érvelés azon pontjából, hogy a bánya- és kohójavak (a pénzverdéket ide nem értve) mitsein jövedelmeztek, azt sejtem, hogy az lSGS-iki államköltségvetés Y-ik füzetének- 131-ik lapján lévő adatok szolgáltattak okot ezen állításra. Az államjavakról szóló államköltségvetés 1 S 1-ik lapján fel vannak sorolva a bányajavak végeredményei a mint 1668-dik évre előirányoztattak ; s ezek szerint a pénzverdéknek 1164,312 frt felesleget kelle adni, az összesbányajavak feleslege azonban csak 325,279 ftra számíttatott, ennélfogva a felületes szemlélő könnyen azon véleményre juthat, hogy a pénzverdét kivéve a többi bányajavak mitsem jövedelmeznek. sót még 39.533 frt. pótlékot igényeltek. Bocsánatot kérek a febr. 18-iki czikk tisztelt szerzőjétől, hogy az államköltségvetés számliaimaza között szükségesnek tartom tovább is lapozni, mert ngy hiszem, hogy az egyes bányajavak részletes költségvetéséből könnyen megítélhetjük a lSl-ik lapon felsorolt eredmények valóságos értékét. Mindenek előtt nem fog ártani a pénzverdék és fémbeváltó hivatalok költségvetését megtekinteni a 29Ü-ik lapon. Az itt felsorolt bevételek és kiadások egybevetéséből azon eredmény tűnik ki : hogy az állam :i jiénzverdék és beváltó hivatalok által nem hogy nyerességben részesülne, sót inkább azoknak kezelési költségeit 23,611 frttal pótolja. Bizonysága ez annak, hogy az állam a beváltott nemes fémeket teljes ért ikb cn fizeti meg. • A kezelési költségek hiánya bövüii íeiezíelik az állami bányák által terra,-:lt av.au fén:kb51 vert pénzek ágiojaból. ugy, hogy ebbil inig 364,312 ft. fölösleg is marad, rajly fölöileg a költségvetés 131-ik lapjára mint végeredmény átvitetett, s e szerint nem a pénzverdék nyereségét képviseli, hanem az állami bányákban termelt nemes fémekből vert pénzek ágiojának fölöslegét jelenti, s így mjltán számitható a bányák nyeressége közzé. A 290-dik lap adatai rémületesebben a követr kezők : a pénzverdék és beváltok összes szükséglete 0,502,466 ft. fedezet : 5,47S,S55 „ hiány . . . 23.611 , Pénzzé fog vezetni Körmöczön és Gyulafehérvárt . . . 4,774,70 4 ft. ebból kell a magánosak terményeinek beváltására . . 2,568,303 „ a többlet az állami bányák c termése '. 2.205,901 , ennek ágioja félévre lo 0 /» és félévre ÏOVkal számítva . 389.000 . ebből levonva a magyar pénzverdék és beváltuk hiányát mint fent " . . 23,611 , és a horvátországi beváltok költségeit 577 . összesen . . . 24,188 » marad fölösleg .... 364,312 „~ Ez így volt előirányozva, s hogy bányászatunk a várakozásnak mindenben mefelelt, bizonyítja az 1868ban kivert pénzek összes értéke, mely a költségvetés 4,774,704 ftja helyett 5,071,599 ftra emelkedett. Ugy reméllem, hogy ezekből kitetszik, miszerint az államköltségvetés lSl-dik lapján álló pénzverdéi felesleg nem a pénzverdéké, hanem a bányászat nyeressége, mert onnan ered, hogy a pénzverdék az állami bányák terményeit nem fémpénzzel fizetik meg, és mert méltányos, hogy az állami bányászatnak is javára számittassékaz agio, melyben részesülhetne, ha terményeiért fémpénzt kapna. Hogyha a költségvetés többi részleteit is áttekintjük, és a rendes szükségletet a rendes fedezetből levonjuk, ugy fogjuk találnj, hogy a pénzverdén kivül az állami báuyajavak, erdők és uradalmak összes feleslege 457,821 ft. ehez adva a pénzverdéknél kimutatott ágio felesleget . 364,812 ft . lesz az összes felesleg 822,633 .
