Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Selmecz vidéki telérek

X 120 X elő. A felsőbb szintekben a Collorcdofelér nagyobb hosszaSágban érczes volt, és jó jövedelmet adott, lefele azonban az érczes köz a teléren egy északi és egy déli oszlopra vált ketté, melyek a mélységbe vonulnak, s melyek közt a telér tölteménye meddő; az északi oszlop az altárua szintje alatt is volt fejtésben mintegy 50 méternyi mélységig. A Mclangoér mivclésci régebbek, de csak a felsőbb szinteken eszközöltettek, jelenleg szünetelnek a mivclések mind a két teléren. 14. IÏ ároiiik irai,y telér. A Collorcdotelértől észak felé a.hodrusi és vihnyei völgyet elválasztó hegység közepe táján de már a vihnyei völgynek -mellék völgyében, még a jelen század első felében is mivelésbcn állott, a H áro m k i r á 1 y tel ér, mely agyagos t.ölteményében főképen termés aranyat tartalmazott. Most szünetel az egész vállalat. 15. O-Antaltelér, «Tanostelér, Iszaptelér, Erzsébettelér. A vihnyei fővölgy ben a Háromkirályvölgy tói kelet felé 3000 méternyi távolságban O-Antaltárna számos télért tárt fel, melyek közül nevezetesebbek az O-Antaltelér, J á n o s t e 1 é r, Iszap telér és Erzsébettelér, mely a hodrusi Unvcrzagttelérnek északi folytatása. E telérek a Szarvaskőhegy magas csúcsa alatt egész hálózatot képeznek több más kisebb erekkel, és a mult században nagy mennyiségű dús ezüstérczeket adtak; töltemény ük Quarcz és Mészpat, az érez Pyragyrit, és Polybasit, Kovandokkal, melyek különösen az Erzsébetteléren nagy mennyiségben jönnek elő ; a tölteménnyre nézve kivételt képez a többiek között az Iszaptclér. melynek hasadéka kovandos és helyenkint érczes iszappal van telve az egykori qnarez(ts teléranyag töredékeivel. E telérek részint a Gneiszban, részint a Gneisz és Palák választó lapján képződtek, és a