Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A Selmecz vidéki telérek
x 118 x A modertárn ai (elérek a mult század végén nagy jövedelmet adtak, de csak rövid időig. 10. X líusterorti és I5rennertelérek. A Miklóstclér feküjében számos telér vonul nem nagy távolságban egymástól, töl töményük hasonló, quarezos, kovandos és helyenkint gazdag czüstérczekct rejtenek ; legközelebb áll ezek közül Miklóstelérhez a finstcrortitclér, melynek több lapja ismeretes, s melyen a legrégibb idők óta változó, de sokszor igen jó eredményei folyik a mivelés. A teIérnek felső szintjei sincsenek még feltárva észak felé, a mélység pedig Ferencz-császáraltárna alatt majdnem érintetlen. A tínsterorti telérek északi része egyesül a Brennertc 1 érrel, mely hasonló viszonyok közt, mint a tínsterorti, de kevésbé jó eredménnyel miveltetett. Ennek feküjében több jelentéktelen ér vonul, melyek közül leginkább meg vizsgáltattak a Thiergarten társulat birtokában volt erek, de nem voltak képesek egy tartósabb jövedelrues- mivelés alapjául szolgálni. 11. IJiiverzagt-Erzséfoettelér. A Brcnncrtclér feküjében vonul az Un verzagt-Erzsébet telér, mely a hodrusi telérek között legnagyobb hosszúságban van feltárva, és mivelései egy helyen lehatoltak a Ferencz-császáraltárna szintjéig. A telér vastagsága helyenkint igen nagy, tölteméuje quarezos, és fészkenkint tartalmaz ezüstérczeket. E telér összeköti a hodrusi mivelésekct a vihnyeivel, melyhez közeledve a Konciar és Szarvaskő alatt levő érhálózatba lép. Gazdag érezek csak ritkán jönnek elő rajta, de nagy mennyiségű zuzóérezei miatt mcgérdelmi a bányász ügyeimét. 12. O-Istvántelér, Schöpfertelér, JAnostclér, II j-Aiital telér és Aiiuatclér. Az Unverzagt-Erzsébettelér vonulásának irányában fek-