Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A Selmecz vidéki telérek
íak oly gazdagok, mint a fed ü erek Königscggaknától dél felé nem találtatott a lîiebertclércn mivclésrc érdemes lerakódás, s ámbár a tel ér kibúvása az aknától dél felé messzire felkutattatott, a földalatti feltárások nem voltak a munka folytatására bátorítok. A Iiiebcrtclér régebben hielmiárnai felérnek neveztetett, midőn Bieberaltárna föltárásai bebizonyították, bogy a szélaknai és klingertárnai völgyben volt. számtalan apró vállalat mind ugyanazon egy teléren működött ; a telér nagy jelentősége csakis a liiehcraltárna föltárásai következtében lett ismeretes, és midőn a íelsőbiebertárnai társulat, mely az altárna birtokosa vala, különösen a. klingertárnai völgyben, melynek mélységét altárnái jogon clfoglalá, bosszú ideig nagy jövedelemmel működött: oly nagy hírre vergődött Felsöbicbertárna, hogy 1(520 körül a hivatalos iratokban is többször a hányuk anyjának és fejedelmén cl: neveztetik. Felsőbicbertárna a Ő jövcdelmes korszakában nagy bányabirtokot szerzett, későbben ugyan többször igen szorult viszonyok közt működött, de mégis mostanáig megtartotta elsőbbségét, a sclmeczvidéki bányavállalatok között, s lehet, mondani, hogy most is a legnagyobb bányavállalat az egész országban. A Hicberteléren volt gazdag mivclések a klingertárnai völgyben 120 méternyi mélységbe haladván ez altárna szintje alá, 1 (540-ben fúltak el. Sikertelenül használtatott, fel megmentésére az akkori gépészek minden tudománya; e nevelésekben alkalmazták Selmeczen legelőször a szivattyúkat, itt építettek lóerejü járgányokat és vízkerekeket, a szivattyúk hajtására beut, a bányában ; itt dolgozott egy szivattyúhúzó gép, melynek hajtó vízkereke Biebcraltárna szája alatt a stefultói völgyben állott, és hegyen-völgyön keresztül 2000 méternél hosszabb rudazattal mozgatta a szivattyúkat ; c gépeken kívül még 2—;}()() ember is volt. a szivattyúk húzásánál alkalmazva, de az erőszakolt, munka nem vezetett jó eredményre, és az érezek tartalma is megapadván, fel kellett a mély mívclést hagyni. A vízzel való küzdelemnek ez volt. Selmeczen az első nagyszerű próbája.