Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A Selmecz vidéki telérek
4. Kőrlulztelér (Spitalertelér). A Kórli az-telcr valamennyi selmcezi telér között legnagyobb terjedelemben és legösszefüggőbben van föltárva; a Janostelértől mintegy 440 méterre fekszik nyugat felé. E telér is úgy, mint a selmeczi többi telérek, több lapból áll, melyek egymással csapás és dőlés szerint többször össze jönnek, s néha egyenkint 8—10 méter vastagok, és 40—50 méternyire eltávoznak egymástól ; s ez okból ba azt olvassuk, hogy a Kórháztelér 50—00 méter vastag, ez alatt azt kell htenlink, hogy legszélsőbb lapjai 50—00 méter távolságban tannak egymástól, és ezek között hol egy, hol több vastag ap, és számtalan kisebb erecske található. A többszöri felhasadás jelenségeit legjobban lehet eszelni a Kórháztelércn ; az eredeti legrégibb kitöltése a hasalok nak rendesen Quarez, mely termésarany részecskéket zár nagába, néha igen kemény szarukő alkatú, s vastartalmától .tilönös színezetet nyer, s ilyenkor Czinopel-iiek neveztetik, gyes lágyabb zöldes kiválások is fordulnak elő benne, merek különösen dúsak aranyban, és Milcz-nék nevezetnek; z érez e legrégibb töltelékben rendesen tiszta ólomérez, Garnit kevés ^phalerittel és Chalkopyrittel, előjön benne szórínyosan ezüslérez is, mely mindég dús arany tartalmú. E telértöltelék töredékeit egy későbbi hasadás követsíében ismét Quarez, Manganocalo.it és Mész])át kötötte szc brecciaszerlien, az érczképződés sem szűnt meg még ez őszakban, csakhogy a Galenittel már nagyobb mennyiségit lép fel .Spbalerit és Chalkopyrit, és az arany- és ezüstitalom csökken. Egy ujabb felhasadás után mindez anyagok töredékei ;ddö zöldkőtöredékekkel együtt ujabban telérré alakultak; kötő anyag ekkor odoros Quarez, Mészpát, és nagyobb .nnyiségben •Sulypát vala, és a nemesebb érezek képződése T megszűnt. Az odorok főképen Pyrit kristályokkal vaille borítva. A Pyrit egyébiránt minden korszak képzódnyéhen gyakori, és a meddő Zöldkő is kisebb nagyobb rtékben telve van apró Pyritekkel.