Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Két tanulmány a máriavölgyi / mariankai palabányászatról - Bevezető sork. (Papp Péter)

Két tanulmány a máriavölgyi (mariankai) palabányászatról Bevezető sorok A bányászattörténetben is belebotlunk olyan témákba, melyek, mint maga a természet, országhatárokat nem ismernek - legfeljebb formáció-határokat, telep-kiékelődéseket, telér-elvégződéseket és az emberi ismeretektől, az alkalmazható technológiától, az egyéb költségtényezőktől függően megállapítható mürevalósági határértékeket. Figyelemmel kísérve a Kárpát-medence szakmai-tudománytörténeti témáit, nézzük meg, legalább részben, hogy a 2009 tavaszán Pozsony közelében, a műemlékként rendbehozott, régi szép máriavölgyi rendházban tartott konferencia hogyan mutatta be - A pala: Közép-Európa fekete márványa címmel - ennek a régi és fontos helyi nyersanyagnak földtani és bányászati történetét, települését, fejtésének-felhasználásának szerteágazó témakörét. A Permon Társaság (szlovákul Spolok Permon) által (melyről talán mondanom sem kell, hogy ez a máriavölgyi, kicsiny civil szerveződés a régi legendás bányatörpét őrzi a nevében, hiszen a Bergmann szó él máig a szlovákká lett permonban) a három ország (Csehország, Magyarország és Szlovákia) előadóinak bevonásával megszervezett találkozó egy csehországi-morvaországi fényképkiállítás megnyitásával és a Máriavölgyben levő kápolnák közötti-mögötti palafeltárás környezetének bejárásával kezdődött, majd a másnapi előadások adták, annak rendje-módja szerint, a rendezvény kiteljesedését. Örömmel élve a szerzők hozzájárulásával, kettőt az elhangzott féltucatnyi előadásból itt adunk tovább:a brnoi egyetemi oktató, Zdenka Schejbalová cikkét, valamint Ján Sand és Jozef Král közös előadásának anyagát. A hazai szakirodalomban jól ismert Hála Jozse/kollégánknak a konferencián szintén elhangzott-vetített bemutatóját, mely Máriavölgynek és a Bükk térségének palabányászatát és -felhasználását ismertette összehasonlításokkal, nem közölhetjük itt, hiszen az hozzáférhető magyarul, rövidített formában a Természet Világa legutóbbi évfolyamainak egyikében is, azt megelőzően pedig megjelent a szerző saját gyűjteményes bányászati-néprajzi tanulmány-kötetének oldalain. Nézzünk tehát így körül Európánknak közös közepében, közös múltunkban! Papp Péter geológus, Magyar Állami Földtani Intézet Múzeuma, Budapest