Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)
Tanulmányok - Egy francia mérnök (bányavállalkozó, politikus, bankár) Ausztria-Magyarországon (Zdenka Schejbalová)
lifteket működtettek itt, de köszörűket, csiszoló- és daraboló-vágó masinákat is. Jövedelmező üzleti forgalommal tudták palatáblákból, tetőfedő-palából, sőt játéktermek, illetve szállodák igényei szerint felír ó-táblácskákból az igényeket kiszolgálni. Az így felgyűlt tökével [Bontoux] pénzügyi vállalkozásokba és kockázatosabb spekulációkba is kezdett. Csak feltételezhetjük, hogy ismeretségei és ismertsége segítette volna vállalata kijutását 1867-ben a IV. Világkiállításra Párizsba, ahonnan aztán a „máriavölgyi pala" ezüstéremmel tért haza! Mint az a Máriatál egy másik cikkében olvasható, hogy még ugyanabban az évben, 1867-ben adta el Bontoux a máriavölgyi vállalatot, ifj. Zichy Ferenccel és Szécsen Antallal a vezetői székekben, 600.000 aranyért a „Pozsonyi Takarékpénztárnak". De a direktori posztot (előrelátásból?) megőrizte magának. Meglehet egyébként, ez épp a világkiállítási siker gyümölcse volt - ezáltal lett jó áron eladható a vállalat. A Les Mondes (mely akkoriban a tudományról s annak alkalmazásairól a művészet és az ipar területén számolt be hetente, James Rothschild kiadásában) az 1866-os évfolyamának 233. lapján olvasható egy cikk, mely szerint: „Palafejtő a Kis-Kárpátokban, Mariathal. - Ez az agyagos pala, mely vastag rétegben jelenik meg a helyen, szintesen fekszik az alapján. Színe fekete-sötétkék, könnyedén hasítható, de lágy és gyakoriak benne a vékony fehér zsinórok; a tulajdonos, Eugène Bontoux úr nem is ajánlja és árusítja más célra, mint felíró- és számolótáblácskáknak. Erre azonban a thüringiaiaknál jobbak, mivel színük sötétebb, felületük simább, súlyuk könnyebb, áruk is kedvezőbb. Szállítanak már belőle Angliába, de Keletre és Amerikába is. Az 1863-ban nyitott palabánya 1865 őszére már elérte a 15-30 öles (28-56,88 méteres) mélységet, 26 öles (47 méteres) szélesség- és 50 öles (94,8 méternyi) hosszúságadatok felett. Öt gőzgép és több mint 200 munkás termel ki napi jó 700 táblát (ez körülbelül 2800 négyzetmétert tesz ki) - és több ezer, mindenféle igény szerinti méretre szabják azokat. - Hochstetter professzor úr (Császári Földtani Intézet) 1866. február 20-i előadása alapján. " 1867-ben már a magyar kormány bízta meg Eugène Bontoux-t, hogy Magyarország ÉK-i részében építsen 300 km vasutat.