Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Szakirodalom - A recski ércbányászat a történész szemével (Papp Andrea)

lés, hanem rézgálicgyártás céljából szerezte meg a vállalatot, miközben a Dobsinai Rézművek Rt. opciós szerződést kötött a bányára. A bányászati tevékenység ebben az időszakban gyakorlatilag szünetelt, és a bányatelep is teljesen tönkrement. A két világháború közötti időszakot a Schmidt testvérek vállalata (1922-1926), illetve a Recski Magyar Királyi Ércbánya (19261944) tevékenysége fémjelezte. Ebben a korszakban itt épült fel a magyar ipari építészet egyik remeke, az ércdúsító mű. Az 1945-től az 1979. évi bányabezárásig terjedő, jelentős fejlődést mutató, de sok ellentmondást is hordozó korszak bemutatása után részletesebben szól a bányászati technikáról, az ércdúsításról, a munkaerőhelyzet alakulásáról, a bánya fennmaradásáért folytatott erőfeszítésekről, végül pedig a recski bányászélet mindennapjairól. A mondanivalót gazdag képanyag és az egyes termelési időszakokról szóló statisztikai adatok teszik gazdagabbá. Ötoldalnyi bibliográfiával, képjegyzékkel és egy forrás (a recski állami bányászok megfelelő bakancsellátása érdekében 1941-ben írt levél) közlésével zárul a hazai bányászattörténet egyik „fehér foltját" eltüntető értékes kötet. Rövid recenziónk csupán figyelemfelkeltésre szolgál, nem adhatja vissza a könyv tartalmi gazdagságát. Ezért azt ajánljuk az érdeklődőknek, hogy vegyék kézbe, és mélyedjenek el a recski ércbányászat küzdelmes történetében.