Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Archívum - Bányafőbejárási jegyzőkönyv 1893-ból. I. rész. (Közli: Hadobás Sándor)

nem csak kisebb feltárásokat és érctermeléseket létesített, melyek rend­szeres bányászathoz nem hasonlíthatók. Továbbá megfontolandó azon körülmény is, hogy a dobsinai kincstári bányamértékek még sehol a mélységben feltárva nincsenek, tehát azok tartalma és valódi értéke eddig nem ismeretes. A városi altáró, amely 120-150 méter mélységben hajttatik, eddig csak két kincstári hosszmér­ték szomszédságában haladt el, a többi kincstári bányákat csak ezután fog­ja érinteni, és azoknak a mélységben lévő viszonyaival tájékozást nyújta­ni. Tehát ezen altáró teljes befejezése előtt ezen bányák mívelésére kellő üzemterv sem készíthető; azok bérbeadására a leglényegesebb támpon­tok hiányoznak; végre figyelembe veendő a Münnich Kálmánnal 1884. évben kötött szerződés, mely szerint neki az összes dobsinai kincstári bányák kobalt és nikkel nyerésre harminc éven át bérbe adattak, és me­lyek igen megnehezítenék még idegen részére ugyanazon bányáknak vas­kőnyerésre való bérbeadását. A főbejárási bizottság a fenti okoknál fogva a bányáknak vasércnye­résre való bérbeadását a jelenlegi viszonyok közt nem ajánlhatja, hanem azon javaslatot teszi, hogy e bányákon a szükséges felmérések és munká­latok megtétessenek avégből, hogy a kincstári bányabirtok teljesen ren­deztessék, és hogy a bányák biztosítva és rendezve legyenek azon időre, midőn a városi altáró azoknak a mélységben levő viszonyairól a kellő tájékozást nyújtani fogja. Akkor azután lehet afelől is határozni, hogy ezen bányák üzeme saját kezelésbe vétessék-e vagy bérbeadás által hasz­nosíttassék. A főbejárási bizottság ennélfogva azon véleményen van, hogy az 1893. évi aug. 1-én 47.743. sz. a. kelt rendelettel engedélyezett bányamí­velések és az annak alapján elrendelt előmunkálati tervek foganatosítása is csak akkor lesznek munkába veendők, ha a bányarendezés teljesen véghezviendve lesz. 19. A bejáró bizottság tárgyalás alá vette a Münnich Kálmánnak ko­balt és nikkel érctermelésre 1884. évben harminc évre kötött szerződését, és azon tényt, hogy Münnich Kálmán 1886. év óta bányák müveléséről, a szerződés 5. és 6. pontja értelmében semmi beterjesztést nem tett, és a kobalt és nikkel érc nyerésére semmi műveletet nem hajtott. - A bizott­ság, tekintetbe véve, hogy a bányajogosítványok fenntartása és a bánya­törvény által kívánt üzemben tartása a Münnichhel kötött szerződés sze­rint tovább is a kindstár kötelességei közé tartozik; szükségesnek tartja vagy Münnichet arra szorítani, hogy a szerződést betartsa és annak ér­telmében a bányákat mívelje, vagy pedig hogy neki a szerződés fel­mondassék.

Next

/
Thumbnails
Contents