Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Bányászattörténetünk legkorábbi irodalmi forrásairól. (Dr. Izsó István)

leírásának szövegét Hermann Hagen is közölte franciául a Vier Abhandlungen című munkájában (Berlin 1879). Tartalmát összefoglalta Szamota István hivatkozott müvének 163-182. oldalain. Jean Baptiste Morin: Nova mundi sublunaris anatómia. - Claude Dormi boulogne-i érsek megbízásából Morin 1614-ben Németországba, Ausztriába majd Magyarországra utazott, hogy ott a bányákban a fémek természetét kutassa. Művében több magyar települést, bányát is megemlít és sok érdekességgel szolgál a korabeli magyarországi viszonyokról, a bányászok életéről és a bányászati módszerekről. - A könyvet N. Du Fossé Párizsban adta ki 1619-ben. Emellett angol fordítása is ismert 1615ből Journey to the mines in Hungary címmel, megjelent A Collection of Voyages and Travels című könyvben (London 1732.). A könyv magyar nyelvű összefoglalása a Jean Baptiste Morin és Magyarország. Egy ismeretlen Hungaricum (Magyar Könyvszemle 114. évf. 1998. 1. szám), valamint Magyar László András Jean Baptiste Morin francia orvos látogatása az alsó-magyarországi bányavidéken (Bányászattörténeti közlemények III. Rudabánya, 2007. 17-26. p.) című írásokban olvasható. Szepsi Csombor Márton: Disputatio physica de metallis. - A könyv függelékének IV. részében Szepsi Csombor Márton Nagybánya bányászatáról értekezik, a VIII. részben pedig a magyarországi aranybányászatról fejti ki nézeteit. - Megjelent Gdanskban 1617-ben. Magyarul Kulcsár Péter fordításában Szepsi Csombor Márton ismeretlen értekezése a fémekről címmel az Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum c. folyóiratban (XII. kötet, Szeged, 1972. 121-137. p.), illetve Az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Közleményei II. kötetében (Rudabánya, 2005. 3-29. p.) adták ki. Gaspar Ens: Thaumaturgus mathematicus, id est Admirabilium effectorum e mathematicarum disciplinarum fontibus profluentium sylloge. - Ens könyvében megemlíti, hogy Tata mezőváros mellett egy hegy fehér- és vörösmárvány bányájáról nevezetes. - Megjelent Kölnben és Münchenben 1636-ban, Velencében 1706-ban. Frölich Dávid: Medulla geographiae practicae. - A Szepesség hegyeinek ismertetése során könyvében az ott található ásványkincsekre és bányászatukra vonatkozó adatokat is közöl. - Megjelent Bártfán (Bartphae) 1639-ben. Daniel Speer: Ungarischer oder Dacianisch Simplicissimus. - Német kalandor, aki 1655-ben Magyarországra is ellátogatott. Regényes útirajzában az országot úgy jellemzi, hogy „földjének színe alatt minden-