Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Mélybánya lehetősége és építése Hosszúhetényben. (Dr. Biró József)

lat, a HOMEPARKETT Rt. a déli akna fedlapjain lejárónyílást nyi­tott, és egy ideig búvárszivattyú segítségével ipari vizet emelt ki onnan. A cég idővel másként oldotta meg a vízellátását, ezért a ki­termelést megszüntette és a nyílásokat újra lezárta. 1997-ben a Mecseki Bányavagyonhasznosító Rt., amely jog­utódként a bányabezárásokat intézte, elhatározta az aknák betörne ­dékelését. A terveket a MECSEKSZÉNTERV Ipari és Tervező Kft. készítette el. A környezet rendezését, rekultivációját is megtervez­tették. A tömedékelést a meglevő aknalefedésen átvezetett surrantó segítségével végezték el. A műszaki munkálatokkal, a terep és tájrendezéssel 1999-ben készültek el. (7. ábra). Megvalósult tervek A tervezett új hosszúhetényi bányára való tekintettel alakították át a Vasas Bányaüzem szénszállítási rendszerét. A Rücker-akna felé szállító kötélpálya helyett 1961. január 10-én megindult a szállítás (8) a Vasas és a hosszúhetényi vasútállomás között létesí­tett, acél tartóelemeken nyugvó, 1,7 km hosszú kötélpályán. Kapa­citását 80 t/órára tervezték. Hosszúhetény és Hird között 6,6 km hosszban normál nyomtá­vú vasutat építettek azért, hogy az új bányaüzemnek majd közvet­len kapcsolata legyen a Pécs-bátaszéki vasútvonallal. Vasas és Pécs-felső állomásokon kitérővágányokat is fektettek. A kötélpá­lyával együtt állították üzembe az új vasúti pályát is. A vasasi bányabezárás után a kötélpályát is megszüntették, a pálya elemeit és a végállomást pedig lebontották. Metángáz kitermelését célzó kutatás 1993-94-ben a Mecseki Bányavagyonhasznosító Rt. és a Cana­dian Fracmaster cég közös vállalkozásban kísérleteket végzett ún. szénbe ágyazott metán fúrólyukakon keresztül történő kitermelésé­re. Ennek egyik helyszíne a bányászati munkálatokkal érintetlen hosszúhetényi szénterület volt (9). A T2 jelzésű fúrással all.

Next

/
Thumbnails
Contents