Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Mélybánya lehetősége és építése Hosszúhetényben. (Dr. Biró József)

Bányanyitási, aknatelepítési tervek a 20. század harmincas éveiben Az eddigiekben előzmény nélkülinek gondoltuk az 1953-ban megkezdett bányatelepítést, aknamélyítéseket. A Hosszúhetényi Kőszénbánya Rt. irattári anyagai között viszont fellelhetők a terület komplex bányászati hasznosítására vonatkozó elképzelések, amelyeket a helyi birtokosok és az ipar akkori irányítói is támogattak. A kőbányászat fejlesztése és a szénbányászat kiterjesztése a vasasi szénterülettől K-re eső részre konkrét cél volt. A Hosszúhetény települése és a vasasi határ közötti gazdag szénterületről már egyértelműen tudták - valószínűleg az 1935-ben készült Vadász-féle földtani térkép és a DGT belső információi alapján -, hogy itt lényegesen mélyebben lelhető fel ugyanaz a liász rétegsor, amit a vasasi Thommen-aknában fejtettek (10). A levéltári kutatások során meglepő tényként merült fel, hogy az ikeraknás feltárás gondolata már akkor megfogalmazódott. A tervtérképeken két szint kialakítását vázolták (6. ábra). Az egyik szintet a 750 m-es mélységben, a másikat pedig 800 m-nél akarták kihajtani, aminek helyességét a későbbi vizsgálatok lényegében alátámasztották. A feltárás rendszere hasonló lett volna a vasasihoz, vagyis a hagyományos fekü irányvágati szállítóvágatokból kívánták indítani a kereszt vágatokat. A mai szakemberek előtt ez a terv eddig ismeretlen volt. Az iker aknák mélyítése, szüneteltetése, majd bezárása Az 1950-es évek széncsatáinak lendületében határozták el az akkor még kellően nem tisztázott kutatásokkal párhuzamos aknatelepítést. Erre a Sztálinvárosi (később Dunaújvárosi) Vasmű hazai kokszolható szénnel történő ellátása miatt volt szükség, mivel a vasasi területen a mélység felé haladást aknamélyítések nélkül már nem tudták volna megoldani. Akkor ugyanis a vágat- és biztosítás-állapotok hiányosságai miatt még nem foglalkoztak a szárnyak felé történő terjeszkedéssel, illetve nem is nagyon ismerték az ilyen lehetőségeket. Ez a módszer a későbbiekben, a Komló felé