Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - A rudabányai vasércbányászok táplálkozási szokásai. (Márkus Zsuzsanna)

es esztendő változást hozott, ekkor tértek át a 9 órás munkaidőre (6-16 óráig), 1 órás ebédidővel.

19 A pénz elértéktelenedése miatt 1946. március 1-től országosan bevezették a dolgozók és családtagjaik részére a kalóriaellátást. Eszerint a bányászok hetente a következő kalóriamennyiségnek megfelelő élelmiszert kaptak: föld alatti vagy nehéztesti dolgozó 21.400 kcal, testi és szellemi dolgozó 18.500 kcal, családtag 5000 kcal.

20 A következő élelmiszerfajták kerültek kiosztásra: kenyér, főzőliszt, burgonya, bab, borsó, tojás, túró, káposzta, hagyma, gyümölcsíz, olaj. A Borsodi Bányatársulat ellátási bárcái (1914 előtt). Balról jobbra: sertéshús, bor, marhahús. (Lsz.: B. 68.138.1-3.) Az ételek alapanyagául szolgáló nyersanyagbázist mindenhol így Rudabánya környékén is - a paraszti állattartás és növénytermesztés jelentette. Kisebb részben éltek a vadon termő növények és az erdő-mező állatvilágának hasznosításával is.

21 Az étkezés alapanyagául szolgáló növényi termékek a következők voltak: rozs, búza, burgonya, káposzta, köles, bab, borsó, mák, lencse, tök. Gyümölcsök: szilva, körte, alma, meggy, cseresznye.

22 iy

Uo. 156. p. 20 Uo. 173. p. 21 Bődi Erzsébet: Adatok a Bódva-völgyi táplálkozáskultúrához = Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából. Putnok, 1999. 428. p. (Múzeumi Könyvtár 5. A Gömöri Múzeum és Baráti Körének kiadványa.) 22 Bődi Erzsébet: Növényi alapú táplálékok = Néprajzi tanulmányok a Zempléni-hegyvidékről. Miskolc, 1981. 429 p. (A Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai X.)