Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Kitaibel Pál Baranya megyei utazásainak ásványtani és bányászati vonatkozásai. (Mendly Lajos)

ratnál a nyílás mintegy öt láb mély. Befelé 2 ölnyire kiszélesedik. A víz a faluban két felülcsapott vízikerekű malmot hajt." „[Az] abaligeti márvány éppen úgy fehéren csíkozva szürkésfekete, mint a mecseki. Van néhány piros erű is. Abaliget község a káptalané. Itt 120 ház és 133 házaspár van. A lakosság nagyobb része német. Magyarok 8-9 házban vannak. ... A talaja sovány, kevés homokkal kevert agyagból van, színe fehéres barna. [A] Magasabban fekvő, soványabb talajú helyeket építkezésre használják. Abaligeten kívül 34 órányira az út közelében két vízzel telt üreg van. A balkéz felől levő több öl mély, sohasem szárad ki és nagyobb terjedelmű, mint a jobb oldalon levő. ... Tovább balkéz felől bent az erdőben még egy nagyobb gödör van. A balról fekvőt szerencsétlenül Szárasz tónak hívják. 5/4 órányira Abaligettől, az út mentén csapszék van, mely a káptalan tulajdona. Nem messze ettől piros homokkő tör a felszínre, a föld is piros." „Bal felől a völgyben igen kis falucska van, ez Okorvölgy. A sövényeket alul elszenesítették, és fent szalmával borítják. De csak néhányan cselekszenek ilyen okosan és szorgosan. Zsurló borókabogyóval alkotott főzete igen hatásosan megpuhítja és elhajtja a (húgy)kö veket". A Mecsek és közvetlen környéke ismertetését fejezzük be Horvát Adolf Olivér soraival: „Kitaibel Pál tehát leltárszerűen ismerteti velünk korának a Mecsekben működő érc- és ásványbányászatát, és a további bányászat lehetőségeit. " Kitaibel Pál munkásságának elismeréseként nevével fémjelezve hirdetik meg 1975 óta minden évben az országos tehetségkutató biológiai versenyt. Első, 1799. évi baranyai útjának 200 éves évfordulója alkalmából 1999. március 26-án avatták fel a Trischler Ferenc szobrászművész alkotta mellszobrát a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Botanikus Kertjében.