Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)
Tanulmányok - Kitaibel Pál Baranya megyei utazásainak ásványtani és bányászati vonatkozásai. (Mendly Lajos)
már annyira fejlett volt, hogy 70 bányászt dolgoztattak." (Időpontot sajnos nem említ.) „Pusztakisfalunál, mely a tanulmányi alapé, egy dombon szemben a kocsmával vasérc után kutattak. A talaj itt barnáspiros. A vasérc sötét, vagy sötétpiros. A falucska 24 házból áll. Lakosai zsellérek. Van itt egy kőfaragó, aki az apátvarasdi homokkőből kereszteket és sóőrlő malomköveket készít. A kőzet szürkésfehér, csillámmal kevert. A kőzet, amelyben a vasérc van, kis mészpát kristályokból áll, melyeket piros színű okker köt össze. Ez a kőzet feldolgozva igen mutatós lenne. ... Pusztakisfalunál vasművek is voltak". (Pusztakisfalu délkeleti szélén bukkant a felszínre a hematite vörös vasérc. A vasasi kőszénbányászat mellett az itteni vasérc bányászatát is fejlesztette Grabarics Lázár az uradalom és a környező vidék vasszerszámainak olcsó előállítása érdekében.) „Zengővárkony határában a Pusztakisfalutól Pécsváradra vezető úttól balra levő kőbányát németül Schatzgrubennek, magyarul Mézvölgynek hívják. A kőzet finom szemű csillámmal kevert kemény, szürkésfehér homokkő." - „Egy völgyecskében, melynek patakja az apátvarasdi tájat a zengővárkonyitól elválasztja, halványpiros és hússzínű mészkő kerül a felszínre. Ebből 4 kemencében kőszénnel meszet égetnek. Egyben 50-60 mérőnyi ég. Egy kemence 6-8 napig ég. Néha a szén rossz; úgy, hogy 14 napig tüzelnek. Szürkésfehér márvány is van itt. Ez 2 1 /2-3 lábnyi rétegeket alkot. Nagy szög alatt keletről nyugat felé települnek ezek a rétegek. Égetéshez hosszabb és keskenyebb darabokat használnak csak fel. A rostélyra először [egy] marok lent és szalmát tesznek. 28 mérő szénnel közel 50 mérő égetett meszet kapnak, beleszámítva a hamut is, melyet az égetett mésszel együtt adnak el. Egy pozsonyi mérő ára 8 garas. Budáig való szállításért pedig 10 krajcárt fizetnek. ... Zengővárból csak néhány kis terjedelmű fal maradt meg. ... [A] Békavíz patak a pécsváradi erdőben fakad, Zengővárkonyon folyik át és hajtja a pécsváradi malmokat (számszerint 10-et). A mély üregű útban, mely a szőlők közt északkeletre hajlik, a szürke márványnak fehér bevonata van. Ez a bevonat itt-ott mohaszerű."
