Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Kitaibel Pál Baranya megyei utazásainak ásványtani és bányászati vonatkozásai. (Mendly Lajos)

tegben szürke, részben barnás homokkő van, ez alatt 3 lábnyi erős vastartalmú barnás-fekete agyagpala-réteg fekszik, alatta terül el a több lábnyi kőszénréteg; ezt a kőszénréteget homokkő szakítja meg, amely alatt ismét szén van. A rétegek észak felé ellaposodnak. A kőszénen savanyú ízű, fehér színű és összehúzó hatású sóbevonat van. Az árokban lévő víz mindég édeskés ízű és erősen összehúzó hatása van a nyelvre." (A dokumentumok alapján valószínű, hogy a tűzzel dolgozó pécsi mesteremberek már korábban is használták a határban kitermelt kőszenet. A 18. század utolsó évtizedeiben egyszerű lakatos- és kovácsmesterek folytattak a kibúvásokon induló gödrös, vagy a felszín közelében maradó táros bányaművelést.) „A Lámpás-völgyben a Mecsekre általában homokkő telepedik, és kőszenet a Szt. Bertalan-kápolna előtt és mögött is látni." (A XX. században itt működött Gyula-akna és több táró helyét a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány 2002-ben emlékkővel örökítette meg.) Pécs - Vasas - Hosszúhetény Pécs város határát átlépve Kitaibel a szabolcsi és a somogyi szénbányákat nem láthatta. A Székesegyházi uradalom féltette szabolcsi birtokát - szántóit, legelőit, erdeit - a bányaművelés okozta károktól. A Kitaibel két útja közötti időben - a Kamara és a Helytartótanács szigorú fellépésére - az erdőállomány csökkenésének fékezésére az uradalom néhány évre kötött ugyan bérleti szerződést Hébenstreit Pál pécsi polgárral, amely azonban Kitaibel második útja előtt, 1806-ban már lejárt, és nem hosszabbították meg. A pécsi székeskáptalan Somogy község határában fekvő birtokán nyitott egy szénbányát 1798-ban, de különféle problémák és a haszon elmaradása miatt művelését teljesen elhanyagolta. „Délután Vasas községbe és a kőszéntelepekhez mentem. ... Vasasnál bányásszák azt a kőszenet, melyet Budára visznek. ... A kőszén a falutól északnyugat felé jó negyedórányira egy völgyben található. Olyan, mint a pécsi, de valamivel nagyobb szög alatt fekszik. Barnás-sárga olajat választ ki. A homokkő és a vas zárványokat tartalmazó pala is olyan itt, mint Pécsett, de a települések