Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)
Tanulmányok - Kitaibel Pál Baranya megyei utazásainak ásványtani és bányászati vonatkozásai. (Mendly Lajos)
„Kővágószőlős felett a hegyen mindenütt előtűnik a piros homokkő (tarka homokkő) ... A hegy felső részén erdő, alul szőlő van. Baranya vármegyének ezen a részén kevesebb az erdő, mint Somogyban. A talaj itt pirosasbarna és homokos. ... A hegy erdeit annyira kiirtották és lelegeltették, hogy mindenfelé csak csupasz kőzeteket és földet lehet látni." „A hegy gerince felé kőbánya van, ahol malomkövet fejtenek." Ebből „sómalom-őrlőköveket és szabók számára durva köszörűköveket is készítenek. 11 Egy holdon 6-8 mázsa dohány terem. Mázsájáért 7 forint 6 krajcárt fizetnek." „Kővágószőlős felett egy mély útban felül homokkövet, ezen vastartalmú réteget és körülbelül egy ujjnyi vastagságban kőszenet lehet látni." - „Kővágótöttös és Bakonya jobb kéz felől az erdőn és hegyen kívül nincsenek messze az úttól." 12 . „A Deindol szőlőhegytől Szentkút felé ... A talaj itt barnáspiros agyagból van, mely hasonló színű palából keletkezett. Ebből a palából vannak itten a dombok és a völgyek. Az itt termő bor jól eltartható, többnyire vörös. A venyigéket itt éppen olyan mélyen metszik, mint Budán, de nem ültetik sorokban és a talajt is laposan hagyják." „Délután megtekintettem Pécs városát és környékét. A város a Mecsek hegység alatt magaslaton fekszik, illetve helyesebben a hegy lábánál. Rendszertelenül épült, de sok szép háza van. Az egykori pálos templom (Líceumi, ill. Egyetemi templom) [ma újra a pálosrendé] a vallásalapé, az ágoston-rendiek kolostora (Agostontéri plébánia) most a négy plébánia közül az egyik. A főtéren török fürdő van. A fürdőben még lehet látni a vízvezetékesöveket. Ezek a csövek feketés szürke agyagból készültek. 13 Ezt az agyagot még most is használják fazekas munkákhoz. A fürdőtől nem mesz1290-től Sceuleus, Szőlős szőlővel és borral adózó község. A Jakabhegy vörös homokkövét már a középkorban is fejtették. A Kővágóelőtag 1773-ban kapcsolódott nevéhez. Ezen a területen mélyítette első kutató mélyfúrását (751 m) karbon korú kőszenet keresve a DGT 1902-ben. Részben ez a fúrás szolgált az alapjául az 1950-es évek mecseki uránkutatásainak. Merni pasa feltárt fürdője a Ferenciek utcájában látható.
