Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Kitaibel Pál Baranya megyei utazásainak ásványtani és bányászati vonatkozásai. (Mendly Lajos)

mint jövendő egyetemi tanárt, kiküldte a hazai ásványvizek és a természeti viszonyok tanulmányozására. A Helytartótanácson kívül nagyban segítette utazásait barátja, Waldstein gróf

3

. Az ő költségén együtt utaztak 1796-ban Máramarosba és látogatták meg 1798 őszén Berlinben Willdenowot

4

, aki az 1799-ben általuk felfedezett két új genust Waldsteiniának és Kitaibeliának

5 nevezte el. 1799-től Waldsteinnel együtt szerkesztették és az ő költségén adták ki 1802-1812-ig a Descriptiones et icônes plantarum rariorum Hungáriáé (Magyarország ritkább növényeinek leírása és képei) című 3 kötetes, 280 kézzel festett színes ábrával illusztrált művet. Az igazgatására bízott pesti botanikuskertben halmozta fel a gyűjtött botanikai anyagot. 1802-ben ugyan kinevezték a botanika és a kémia „rendes tanárává", de Winterl halála után sem adott elő az egyetemen. Ugyanis minden idejét a kutatóutakra és a hazai flóra feltárására fordította. Több száz növényfajt és három új nemzetséget fedezett fel, továbbá a pannon gyíkot (Ablepharus kitaibelii fitzingeri). Áldozatos munkásságával a legnagyobb botanikusok sorába emelkedett, szakmai hírnevét tíz külföldi tudós társaság tagsága és sírfelirata

6 igazolja. Halála után pártfogója, József nádor vette meg gyűjteményeit és kéziratait a Nemzeti Múzeum részére. Kanitz

1 adta ki Reliquiae Kitaibelianae, botanische Reisen in Ungarn (Wien, 1862-1863), és Addimenta ad floram hungaricam (Linnaea, 1864) című kézira3 Adam Franz Waldstein (1759-1823) cseh gróf, aki gazdasági és kulturális tevékenysége mellett a botanika mecénása és lelkes művelője is volt. 4 Carl Ludwig Willdenow (1765-1812) a növényrendszertannal foglalkozó berlini botanikus professzor. 5 Kitaibelia: a Malvaceae (mályvafélék) család genusa, melynek egyetlen faja a Kitaibelia vitifolia. Horvát-Szlavonországban (ma Horvátország és Szlovénia) ma is élő igen ritka évelő növény. 6 „Gaude Hungária quae talem tulisti." „Örvendj Magyarország, hogy ily fiad lehetett. " 7 Kanitz Ágoston (1843-1896) Kolozsváron a növénytani tanszék alapító professzora (1872), Kitaibel több kéziratának kiadója és az első magyar növénytani folyóirat, a Magyar Növénytani Lapok megindítója.