Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Közlemények - A Bányászati Építő Vállalat a bányászat szolgálatában. (Rudnyánszky Pál)

Az építőipari tevékenységhez és a szociális létesítmények működtetéséhez alapvető feltétel volt a víz biztosítása. Sok helyen még nem volt helyi vízhálózat, ezért szükségessé vált, hogy a BÉV Harsányi Szabolcs tervező szabadalmának felhasználásával oldja meg a vízellátást, ami hidroglóbusz néven került bevezetésre és vált közkedveltté az egész országban. Először 1957-ben a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be. A BÉV 1961-ig 70 hidroglóbusz építését szervezte meg az ország különböző helyein. A BÉV, mint a bányászattal szoros kapcsolatban álló vállalat, közvetlenül a széntermeléshez kötődő műszaki fejlesztéseket is felvállalt. Ilyen volt a bányabiztosítás céljára szolgáló pörgetett vasbeton-tám kifejlesztése és bevezetése. Azokban az országokban, ahol földalatti bányászat folyt, mind szakmai, mind gazdasági szempontból súlyos gondot jelentett a bányabiztosítás kérdése. Különösen előtérbe került ez hazánkban, ahol nemcsak a bányafa, hanem az acélszerkezetek beszerzésének sem voltak meg a zavarmentes feltételei. A szakemberek évtizedek óta kutattak olyan biztosítási anyagok után, amelyek egyrészt a rövid élettartalmú faácsolatokat, másrészt az anyagigényes és költséges acélbiztosításokat - a bányabeli körülményektől függően - helyettesíteni tudják. A kutatások során nyilvánvalóvá vált, hogy erre a célra igen jól alkalmazható századunk építőanyaga, a vasbeton. A gyártási kísérletek szovjet tapasztalatok, valamint a Bányászati Kutató Intézet korábbi kísérletei alapján indultak meg a BÉV egyik telephelyén, ahol kifejlesztették a pörgetett technológiával készült vasbeton-tám. A körszelvénnyel kialakított tám külső átmérője 200 mm volt, a belső kör átmérője 165-175 mm között változott. A gyűrűben 11 db tengely irányú, 8 mm átmérőjű betonvas volt egymástól egyenlő távolságban elhelyezve. A betonacél-szálakat 2,8 mm-es lágy vashuzalból készült kengyelekkel fogták össze, hosszuk 2000-2200 mm volt. A csőtámokat egy henger alakú sablon segítségével készítették. A sablonban előre elhelyezték a vasalást, és feltöltötték a kívánt mennyiségű betonnal. A sablonba került betont a centrifugális erő tömörítette. Az így elkészült csőtámokat a Bányászati Kutató Intézet vizsgálta be. Az eredmény azt mutatta, hogy a csőtámok szélesebb körű bányabiztosításra nem alkalma-