Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Közlemények - Megállapodások és viták a hosszúhetényi szén kitermeléséről. (Dr. Bíró József)

ződés szerinti szénmennyiséget átadni, illetve ezen felül a forgalmi árnál 10%-kal alacsonyabb áron bizonyos mennyiségre vételi lehetőséget biztosítani, - a kitermelt szén után métermázsánként a későbbi megállapodás szerinti összeget kell fizetni, aminek hitelességét jogában áll a haszonbérbeadóknak a nyilvántartási könyvekbe betekintve ellenőrizni, - a kifizetett bérletösszeget a község elöljárói osztják ki - tekintet nélkül arra, hogy kinek a földterülete alól termelték ki, - ha a bérlő nem találna elegendő szenet vagy más hasznosítható ásványi terméket, akkor minden kötelezettség és kártérítés nélkül elállhat a szerződéstől. Rosenfeld eladta a fenti szerződésből származó jogait a Budapesti Bankegyesületnek, akik viszont elcserélték a DGT-vel az 1895-ben a Victoria Rt.-iöX megvásárolt váraljai bánya kitermelési lehetőségeivel. Ráadásul az üzletet a DGT részéről 840 ezer koronával is megtoldották. így az utóbbi cég a Victoria-banyával együtt biztosította a vasasi bánya Hosszúhetény irányába történő terjeszkedését. A Rosenfeld-féle megállapodást a HK Rt. 1922. évi egyezségi megállapodás-másolatából is ismerjük (5. a., b. ábra), amely az előbbit módosította. A Hosszúhetényi Kőszénbánya Rt.-ben a részvények túlnyomó többségét a DGT birtokolta. A HK Rt. 1901-ben, a bányatelek-adományozás kérelmének megalapozása érdekében a 2255. helyrajzi számú telken egy 21,5 m-es kutatóaknát mélyített, amelyből északnyugati irányban keresztvágatot hajtottak. Az aknától 32,4 m távolságban elértek egy kitermelésre érdemes 40 cm vastagságú széntelepet. A be-mutatott bizonyítékok alapján a Budai Bányakapitányság az 1902. évben 9164. szám alatt a Szent Miklós védnevü bányatelket bejegyezte (6. a., b. ábra). Az adományozás elnyerése érdekében lemélyített aknából, keresztvágatból kiindulva a megtalált vékony telepben csapásirányú vágatott hajtottak. A szellőztetés érdekében a szén csapásirányát követve (bányászati szaknyelven gurítót hajtva) 1904-ben a felszínre lyukasztottak. 1905-ben viszont a bányatérségek elvizese-