Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A 125 éves jubileum árnyoldala a nógrádi szénmedencében (1986-1988). (Dr. Szvircsek Ferenc)

nére 2202 tonnával maradtak alatta a tervezett mennyiségnek. A gondot növelte, hogy a csibaji és a nyírmedi külszíni fejtések együttesen csaknem 11.200 tonnával kevesebb szenet termeltek. Októberben azonban már Szorospatakon, Ménkesen és a külszíni fejtéseken is eredményesen dolgoztak, sőt az elkövetkező hetekben további termelésjavulást vártak. A Nógrádi Szénbányák vezetése ezért olyan ösztönzési rendszert dolgozott ki, melyben a feladatokhoz rendelték a kiadható célprémiumokat. Hétvégeken több fronton növelt üzemidejű munkarendet alkalmaztak, abban a reményben, hogy ezzel növekszik majd a termelés mennyisége.

22 A bányaipar országos gondjait jelzi, hogy a BDSZ központi vezetőségi ülésének döntése értelmében a korábban megszüntetni kért szabadnapi széntermelésről a döntés jogát a bányávallalati szakszervezeti bizottságok hatáskörébe utalták. Korompay Péter, a bányászszakszervezet titkára a döntést azzal indokolta, hogy a szénbányászat az utóbbi években a nehezedő geológiai és műszaki feltételek között, a munkaerőgondokkal megtetézve csak a szabadnapi termelés növelésével és a bányászok nagymértékű túlóráztatásával tudta kielégíteni az országos elvárásokat. (Átlagosan 25, egyes vállalatoknál pedig 30-40 szabadnapjukon is dolgoztak a bányászok.) Mivel azonban a hazai szénbányászat 400.000 tonnával elmaradt az esedékes tervétől, a hiány minél nagyobb arányú pótlása érdekében „számos munkahelyi kollektíva, vállalati szakszervezeti bizottság kérte a szabadnapi termelés újbóli engedélyezését", az ágazati szakszervezet vezetése ezzel az indokkal a vállalati bizottságokra hárította a döntés jogát.

23 Az időközben a nógrádi szénmedencében is megnőtt műszakmulasztások, hiányzások okát jogosan magyarázhatták azzal, hogy a szénbányászat távlatvesztése következtében a legjobb bányászok megváltak a vállalattól, s a szükséges létszámot csak úgy tudták biztosítani, hogy „szinte válogatás nélkül felvették mindazokat, akik jelentkeztek bányamunkára". Erőteljesen felhígult a munkásNógrád, 1986. október 27. - Zsujfa Miklós visszaemlékezése. Kézirat, 2001. 15 Nógrád, 1986. november 11. - Zsuffa Miklós: Munkarend és hatékonyság kapcsolata a Nógrádi Szénbányáknál. (Szakdolgozat) 1981. 6.