Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A 125 éves jubileum árnyoldala a nógrádi szénmedencében (1986-1988). (Dr. Szvircsek Ferenc)

A 125 éves jubileum árnyoldala a nógrádi szénmedencében (1986-1988) DR. SZVIRCSEK FERENC A szénhidrogének előretörése, olcsó kitermelési és beszerzési lehetősége, valamint jobb hatásfokú hasznosítása országosan a barnaszén iránti kereslet csökkenéséhez vezetett. Mint gazdaságtalan, árkiegyenlítést élvező vállalatnak, a Nógrádi Szénbányászati Trösztnek 1965-től visszafejlesztési irányt szabott meg a gazdaságpolitika. Az 1965-ben hozott, az ország energiaszerkezetét megváltoztatni kívánó döntés természetesen magába foglalta és kiemelten kezelte a hazai szénbányászat termelésének a csökkentését. A döntés megalapozott és előrelátó volt, ám a visszafejlesztés legsúlyosabban a nógrádi szénmedencét érintette kedvezőtlen szénminőségi, műszaki és gazdasági mutatói alapján. Az okok már korábban is ismeretesek voltak; a megoldást ekkor még a kormány a szénbányászat növekedési ütemének csökkentése helyett a gazdaságtalanul termelő mélyművelésű bányaüzemek felszámolásában, a szénbányászat tervszerű, fokozatos visszafejlesztésében látta. Mind a megyei gazdasági és politikai vezetés, mind a Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetői tisztában voltak a széntermelés minőségének és gazdaságosságának várható romlásával, mégis, a népgazdaság deklarált távlati céljainak megfelelően a megye életében meghatározó szerepet játszó szénbányászat gazdasági szerepét hosszú időre változatlannak tekintették. Az élet azonban másként döntött, a jobb minőségű szénterületek szénhozama arányaiban lecsökkent, a termelés szinten tartása pedig a gazdasági mutatók további romlását eredményezte. A nógrádi szénmedence 1965ben 3.502.000 tonna szenet termelt és 13.965 dolgozót foglalkoz-