Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - Középkori falkép-festészet a gömöri bányavidéken. (Edita Kusnierová - Tököly Gábor)

A 90-es évek elején a pozsonyi Műemléki Intézet besorolta ezt a problematikát fő feladatainak hosszú távú tervei közé, amely a Magyar Köztársaságbeli partnerszervezet (Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, Budapest) szerződéses társulása révén hamarosan nemzetközi jelleget öltött. Napjainkban a pozsonyi Műemléki Intézet és a budapesti Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szakemberekből álló munkacsoportjai egy hosszútávú harmonogram és a két intézmény közti szerződéses viszony alapján már negyedik éve dolgoznak együtt a mindkét országban fellelhető, falképeket őrző műemlékek átfogó és egységes szempontrendszer alapján történő dokumentálásában, továbbá a restaurálás és a vegyi-fizikai vizsgálatok terén. Ennek az együttműködésnek a távlati célja az elsődlegesnek számító mentés mellett a két szomszédos közép-európai ország közös javaslatának a kidolgozása, amely ennek az értékes kulturális-művészeti jelenségnek a világörökség részévé nyilvánítását szeretné elérni. A műemlékek rövid leírása és a falképek állapotának jellemzése Hizsnyóvíz (Chyzné) A helyi római katolikus egyház Szűz Máriának ajánlott koragótikus temploma a 13. század második feléből való, egyhajós, négyszög záródású szentéllyel, hozzáépített sekrestyével és külön álló, 18. századi, fából épült harangtoronnyal. A templom körül kő kerítőfal áll, és ehhez építették hozzá a volt egyházi iskola földszintes, barokk épületét. A templom szentélyét keresztbordás menynyezet fedi le, amelyet egész felületén az evangélisták jelképeit ábrázoló falképek borítanak. Kifestették a szentély oldalfalait és a diadalívet is, ahol a krisztológiai ciklus egyes jelenetei, szentek és apostolok alakjai, valamint bibliai példázatok láthatók. A templom belső berendezéséhez tartozik az 1508-ban készült értékes későgótikus szárnyasoltár, melynek központi alakja lőcsei Pál mester alkotása.