Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)
Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)
tum habeant more et libertate Theutonicorum aliorum). b * 1309. augusztus 28-án Tamás esztergomi érsek bányai módra (ad módúm Baniensem) engedélyezte a Zólyom megyei Zolna birtokon kápolna építését temetővel együtt. 69 A selmeciek jogi kiváltságáról csak a hibbeiek 1265. július 21-én kelt oklevele utal, melyben az uralkodó kiveszi őket a liptói comes - azaz a zólyomi ispán liptói officialisa - joghatósága alól, s megjegyzi, hogy a korponai és a (selmec)bányai hospesekhez hasonlóan a király alá tartozónak tekinti őket. 70 Ez természetesen azt jelentette, hogy a selmeciek is mentesek voltak a megyésispán joghatóságától, másrészt a király elé fellebbezhettek. Valószínűleg a selmecbányaiak is megkapták a szabad bíróválasztás lehetőségét: a település falunagyát elsőként 1266-ban említik. 71 A selmeciek vámmentességéről pedig a beszterceiek 1255-ben kelt oklevele emlékezett meg, amikor elrendelte, hogy vám tekintetében olyan szabadsággal bírjanak, mint a Selmecbányái hospesek, azaz az ország területén vámmentességet élvezzenek. 72 68 VMMS I. 52-53. - A németek szokására, azaz a szabad tizedek birtoklására, vet fényt két másik oklevél, 1. 1246: décimas suas dimittent in campo more Teotonico. - CDES II. 152.; 1243: et décimas suas sacerdoti ipsorum, more Theutonicorum relinquent in agris - CDES II. 97. (ez utóbbi azonban hamis). 69 CD IX/1. 544-545. (Anjou-okit. II. 728. sz.). 70 Volumus eciam, quod nec cornes de Liptou, nec alter aliquis, super eos descendi vei iudicandi habeat potestatem, sed solummodo ad nos sive ad regiam maiestatem pertinebunt, sicut hospites nostri de Corpona et de Bana. - VMMS I. 49-50., Reg. Arp. 1449. sz. (a korábban hamisnak tartott hibbei oklevél hitelessége mellett érvel Húscava, 1. Húscava, A.: Ján literatim. 140.). 71 Arnoldo villico... de Bana. - ÁÚO VIII. 151. 72 Insuper concedimus prenominatis hospitibus nostris de Bystrice, quod ea gaudeant libertate super tributo, qua hospites nostri de Schebnyzbana gratulantur, nec ultra id per totum regnum nostrum ipsis aliqua raolestia inferatur. - CDES II. 341. (Reg. Arp. 1059. sz.). - Ugyanezt megismételte az uralkodó 1256. szept. 3-án: Insuper concedimus prenominatis hospitibus nostris de Byzherzebana, quod ea gaudeant libertate super tributo, qua hospites nostri de Schebnizbana gratulantur, nec
