Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Szakirodalom - Bányászati oktatás a selmeci akadémia alapítása előtt. (Hadobás Sándor)

A bevezetés után előbb a bányászati-kohászati szakirodalmat tekinti át a 18. századig, kiemelve G. Agrícola De re me tallica lib­ri XII című művét. Mellette természetesen megemlíti a többi fon­tos szerzőt és könyvét is (Ulrich Rülein von Calw, Lazarus Ercker, Athanasius Kircher, Engelhardt Löhneyss stb.). A következőkben a bányász és ko­hász szakemberek nevelésének, felkészí­tésének fejlődését és módszereit mutatja be vázlatosan a 18. századig, európai ösz­szehasonlításban. A III. fejezetben arról a korabeli szo­kásról szól, hogy az ifjú bányász- és ko­hászjelöltek ismereteik bővítésére tanul­mányutakat tettek a kontinens híres bá­nyahelyeire. Tapasztalataikról naplót, feljegyzéseket vezettek. Közülük talán a legismertebb Lipót herceg, Mária Teré­zia császárnő fia volt, akinek 1764. évi utazásaival részletesebben is foglalkozik. Kamenicky felhívja a figyelmet arra, hogy ez a forráscsoport mi­lyen fontos a két ősi szakma 17-18. századi történetének tanulmá­nyozása szempontjából, ennek ellenére a tanulmányi útleírások ösz­szegyűjtése és részletes feldolgozása még nem történt meg. AIV. fejezet a Selmecbányái bányászati iskola történetével fog­lalkozik, különösen keletkezésének körülményeivel. Az intézmény alapítását az általánosan elfogadott 1735. június 22-i dátummal szemben (amely az iskola működésére vonatkozó első, vázlatosan kidolgozott utasítás keltezésének időpontja) arra a napra teszi, ami­kor Mikoviny Sámuel „geometra"-kinevezést kapott az alsó-ma­gyarországi bányavárosokba, továbbá megbízást a gyakornokok oktatására (1735. július 29.) Tüzetes vizsgálat alá veszi az alapí­tással kapcsolatos dokumentumokat, köztük a F. von Lauern ne­véhez fűződő részletes instrukciót. E dátum nélküli fontos irat szü­letését közvetett bizonyíték (Mikoviny előbb említett kinevezésé­nek múlt éviként való említése) alapján 1736 elejére teszi. Megál­lapítja, hogy azzal a korábbi vélekedéssel szemben, miszerint a joachimsthali és a Selmecbányái bányászati iskolák számára ki­Miroslav Kamenicky Banícke skolstvo na Slovensku do zaloí.enia Banickej akadémie V Banskej Stiavnici 1 rM'i-'-f I «B \

Next

/
Thumbnails
Contents