Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)

Évforduló - Megkésett emlékezés dr. Lux Gyulára. (Hadobás Sándor)

idők folyamán sajátos változásokat mutató anyanyelvüket, ősi szokásaikat és hiedelmeiket. Lux Gyulának a nevezett városra és területre vonatkozó honismereti munkássága ezért a bányászattörténeti kutatások szempontjából is megkerülhetetlen, hiszen bármiről ír, közvetve vagy közvetlenül a németajkú bányászlakosság múltjára vet világot a különböző tudományágak (történelem, nyelvészet, néprajz, statisztika stb.) eredményeinek komplex hasznosításával. Publikációinak értékét növeli, hogy sok évtized távolából is pontosak, megbízhatóak és magas színvonalúak, a szóban forgó tárgykörben tulajdonképpen máig a legjobbak. (Éppen ezért furcsának találjuk, hogy a magyarországi németséggel foglalkozó újabb munkák általában nem vesznek tudomást róluk.) Vessünk néhány pillantást a szempontunkból legérdekesebb három művére! (Részletes könyvészeti adataik alább megtalálhatók.) Az 1938-ban megjelent településtörténeti munkája az írásos adatok híján a nyelvtudomány segítségével tesz biztató kísérletet a dél-szepesi és a dobsinai németek, vagyis a helyi bányásznép és kultúra származásának tisztázására. Végkövetkeztetései kiállták az idő próbáját, lényegesen többet, újabbat a későbbi kutatás sem tudott hozzátenni Lux eredményeihez. Mivel ma már könyvészeti ritkaságnak számít, a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum 2004-ben reprint kiadásban publikálta a kis kötetet. Aktualitását igazolja, hogy még napjainkban is felbukkannak azok a minden alapot nélkülöző állítások, miszerint a dobsinai németek (az úgynevezett „bulénerek") az ókorban e tájon élt germán törzs, a kvádok maradékai. Az 1959-ben Münchenben (természetesen németül) kiadott Dobsina-monográfiája kiváló összefoglalása mindannak, amit a településről és lakóiról a különböző szakterületek kutatásai addig eredményeztek. Különösen értékes a könyv megírásának idejéig (azaz az 1950-es évek közepéig) csaknem teljes, többszáz címet tartalmazó bibliográfia. Magyarországon valószínűleg csak néhány példány lehet a könyvből, ezért a hazai kutatás csak korlátozottan tudta hasznosítani. Az 1961-ben ugyancsak Nyugat-Németországban publikált dobsinai nyelvjárási szótára az utolsó pillanatban rögzítette a bulé-