Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)
Tanulmányok - Vasgyártó-telep a Murány-patak áttörésében (Bretka - Beretke, Szlovákia). (Peter Cengel - Pavol Horváth)
Kovács Gyula feledi (Jesenské) történész szerkesztett. Két alapinformációt tudunk meg belőle. Az első a községi pecsét lenyomatának ábrája, amelyen a Beretke megnevezést, az 1655 évszámot és a bányászszimbólumot látjuk. A pecsét arról tanúskodik, hogy a község határában a 17. század közepén bányaművelés és kohászat folyt. Az évszám abból a szempontból érdekes, hogy a török hódítás idejére esik. Az ék és a kalapács fölött egy eddig meg nem fejtet heraldikai ábrázolás látható, ami egy szárnyas fejre - koponyára - emlékeztet. A másik adat a vasgyárról szól, amely az 1773-ban és az 1780-as években üzemelt. Ez arra utal, hogy a nagyolvasztó a legrégebbiek közé tartozik Szlovákiában, az egykori magyar Felvidéken. A pecsét tehát bizonyítja, hogy bányász vagy kohász (vagy egyidejűleg mindkét) tevékenység már a vasgyár alapítása előtt több mint 100 évvel létezett. Sajnos hivatkozások nem találhatók a krónikában, de feltételeztük, hogy a szerző levéltári forrást használt, mert a szöveg a pontos dátumok mellett latin szövegrészt is magába foglalt („desolata massa", azaz „elhagyatott massa"). A krónikából idézve: „Vastermeléssel is foglakoztak Beretke lakosai a határban ", de a bányászatról nem történik említés. Ezekre a szűkös adatokra támaszkodva folyt a további kutatás. Elsősorban a krónika szerzőjét szerettük volna megkérdezni, hogy milyen forrásokból merített a vasgyárról szóló részben. Erre végül is nem került sor, mert a beretkei születésű O. Kohút információja alapján sikerült megtalálni azt a Magyarországon megjelent könyvet, amelyből Kovács Gyula merítette az adatokat. 3 Sajnos Szlovákiában ez nem volt elérhető. Végül is a rudabányai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeumtól kaptuk kölcsön, amiért ezúton is köszönetet mondunk. Heckenast Béreikéről két adatot közöl: 1. „Végül egy meghiúsult massaalapításról kell még említést tennem a Béreikéhez tartozó Herénypusztán. A megyei jegyzőkönyv tanúsága szerint a vállalkozás 1773-ban kezdődött, de a vállalkozók is meghasonlottak egymással, a földesurak is protestáltak, 1780-ban már »desolata 3 Heckenast Gusztáv: A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában. Bp. 1991. Akadémiai Kiadó, [298] old.
